… sőt, olyannyira Jó, hogy teljesen mindegy, hogy ezt a „birka nép” módon általánosságban teszem, vagy egy konkrét emberre hárítok felelősséget, mert „ő a hibás” – nagyon rendben van, mindkettő, és Helyes, ha így teszek, amennyiben ezt érzem … tapasztalatom, hogy nem szabad visszariadni attól, hogy a csapból is folyik, hogy „sose hárítsd másokra a felelősséget”, hanem igenis tenni, bátran, egyenesen, és hárítani, vállalni, amit épp érzek, mert Continue Reading
Okkal az Apa, okkal az Anya. … és én Lázadhatok, persze, és meg is tagadhatom, és el is hagyhatom, és az ellenkezőjét is csinálhatom, szanaszét analizálhatom, és hihetem, hogy túlvagyok rajtuk, hogy leszámoltam a gyermekkorommal – de az mégis lehetetlen. … Rend van. … Senki nem véletlenül születik. Oda ahová. Sőt. A neveltetés sem véletlen. Hobbik sem. Barátok és ismerősök sem. Semmilyen gyermekkori vagy egyéb élmény sem. Az elvárások sem. A bukások sem. A csapások sem. … Hogy ez izgaságtalan? Nem. Épp nagyonis Igazság. Csak nem mindig értem. Continue Reading
Lelkesült napok vannak, egyik a másikba ér, és ez csoda, a zsenge hajtás, ott lenni, figyelni, széltől is óvni, öntözni, szeretni, finoman metszegetni … egyrészt … és közben óvodába adni, mások gondjára bízni a négyésfélévest, egyetlen döntéssel, radikális … „szerencse”, hogy a harmadik gyermek ilyen önálló … mert közben az idejétmúlt is követel belőlem, elengedni, helyzetek, folyamatosan … egészen elképesztően SOK energiát kötnek a ragaszkodásaim, a félelmek, és másrészt lenyűgöző, hogy mi mindenre vagyok képes, mikor a félelem nem blokkol … döbbenetes … ahogy az is, hogy mennyire könnyen meghaladom az életemet fenyegető veszélyt – míg másrészt a ragaszkodásaim veszélyeztetettségén mennyire nehéz túljussak … Continue Reading
Próbálhatok, igen, visszalépni, de lehetetlen, bármennyire is vágyom … amit elhagytam, oda soha többé nem léphetek vissza … amint az anyaméhbe sem … a Lépések adottak, és egymás után következnek, Kor-szakok, amiket ráadásul le KELL zárni, továbblépés előtt, aminek egyetlen egy módja van: a Szembesülés, azzal, ami Van … mármint, ami volt, hiszen már nincs … megdöbbentő de úgy van, hogy amint megértem, hogy mi volt, már nincs … máris nincs … amint megértem, ez által, automatikusan és AZONNAL Lépek tovább Continue Reading
A Vezető megszállott, Hatalommal terhes, annak gyakorlásával, Lovag, Amazon, aki a Király irányában lojális, rá felnéz, neki engedelmeskedik, olyan akar lenni, vele alázatos, előzékeny, picit szerelmes is belé, másra azonban alig hallgat, sőt, önző és kemény, mindenki mással, épp ezért tehát csakis a Király vagy a Királyban álló Nő tudja Irányban tartani, Keret-ezni. Continue Reading
NE tégy bele energiát … semmibe se, semennyit se … szabad, de felesleges … az sem, de szenvedéshez vezet, ami szintén nem baj, nyilván, csak Lecke, ahogy a másik lehetőséget tanuljuk … Megosztani … önként, amint lehet, Vetni, Mondani, Szórni, SZÉT, a legjobb ötleteket is, sőt, épp azokat leggyorsabban, el-el, minél messzebbre … ha ugyanis energiát teszek bele, tudatosan és szándékkal döntve, ÉN, tehát azon felül, ami játékosan, automatikusan, magától belement, amit tehát nem is én tettem, hanem amit az Ügy, az Ötlet magától használt belőlem zuhanyzás és biciklizés és lelkesült reggeli irogatás közben, ha ezen túlmegyek, tehát akár álmodozom róla, de pláne, ha „ÉN márpedig úgy döntök”, és sok munkát, magam megerőltetve, mert „nincs más” és „ez még kell” beleteszek, akkor az már veszély … sőt … akkor szó szerint BENNEM bont csírát, ver gyökeret, a termőföld helyett, és belőlem táplálkozik, az én életenergiám öntözi, gólem, és felemészt, és csakis én vagyok ezért felelős, nagyszerű Lecke, mert, igen, én akartam, ragaszkodtam, tartottam magamnak, és adtam így életet … kemény ez … hogy mennyire köt és falaz, hogy hogy öl meg végül, a saját befektetésem, mindaz, ami nem spontán volt, ami nem automatikus, ami ezeken túl megy, ami „döntés”, és amit pedig „áldozatnak” vélek … döbbenetes … Continue Reading
Soká voltam büszke … hogy lám, én felelősséget vállalok, micsoda ember, mert ÉN igenis kiállok azért, ami szerintem érték, és Közösséget indítok, és Serpa Szolgálatot, és facebook oldalt, és írok, és nyilatkozom, és előadást tartok, és tabukat döngetek, és podcastot sugárzok, tízezreket inspirálok, példa útján, mert csak így lehet, és ha kell kapcsolódom is, személyesen, és rendelkezésre állok, beszélgetek, segítek, akinek tudok, és vezetőket támogatok, és Alapítványt alapítok, mert igen, felelős vagyok, másokért is, és hogy aztán végül – a legnehezebb – már magamért is felelősséget vállalok, és pénzt kérek, és előfizetést vezetek be … nagyon büszke voltam erre, a „felelősségvállalásra”, hogy „cselekszem”, és írtam, és tanácsoltam …
Holott „egy fenét”.
Nem kell a fiatalokat félteni, nincs mitől … csak hamarabb mennek át, ugyanazon, amit mi is bejártunk … tehát hamarabb tapasztalnak, hamarabb tanulnak, hamarabb vállalják magukat … és aki hamarabb vállalja magát, az sokkal hamarabb jut át a mélypont katarzisán, tehát sokkal hamarabb kezd funkciója szerint értékeset magával … EZ a folyamat lényege … a szabadosság, az öltözködés, a facebook exhibicionizmus, a füves cigi, a hangoskodás, vagy hogy alig olvasnak könyveket, mind csak kísérőjelenség … a szülő nagy eredményei a gyermeknek már magátólértetődők, készen kapja, és DOLGA, igen, meghaladni, átugrani azt is, amit nekem nem sikerült … ez a Rend, ezért fontos a gyermek, nem mint egó projekt, ahogy sokan hiszik, hogy az ÉN gyermekem, és NEKEM legyen … nem … hanem összemberi szempontból fontos, mert generációról generációra így csiszolódunk, átveszi, ahol elkadtam … csodaszép ez … hogy a gyermek pontosan abban Lép tovább, azzal néz először szembe, ahol én elakadtam … szó szerint veszi át a stafétát … mert az ő keretei ott kezdődnek, mert tőlem ezeket a kereteket kapta … Continue Reading
A Királyfinak haverjai vannak, és elveszi, amit akar, a Vándornak szeretői, és eltartják, a Harcosnak eszméi, és éhezik … !? . ?! … a Lovagnak Barátai és Hűbére, a Királynak Társa és Országa, a Mesternek Tanítványai és Jutalma … Van … a Bolondnak pedig Én … Vagyok.