A kicsivel és könnyűvel kezdődik. Mindig. Minden. … Fokozatosság, alázat, toll, sőt pihe … és Aki EZT, aki Ideával varandós önnön magát egyensúlyban tudja tartani, ott struktúrálódás indul, ami az Alap egyensúlyával arányban stabil, tehát tartós, tehát növekszik, mégpedig mások tevékenysége nyomán … lassan értettem meg, lassan Igazodom ehhez … az Alap Csendes, Derűs, Nyugodt, mint a toll, NEM cselekszik és köré mégis struktúra épül … nem mert akarja, hanem épp mert nem … Van … az emberek oda kapcsolódnak örömmel, ott támasztanak szívesen, ahol nem várják el, nem akarják ezt tőlük … nemcselekvés ezért Mindenek Kulcsa, a Teremtés titka, ez, nem akarni, csak Lenni … Csoda … Continue Reading
Tag / Nyilvános
Félút nincs.
Sokan mondják, hogy találkozzunk félúton, azonban ez lehetetlen … félút nincs, hiszen, ha lenne, már közelebb mentünk volna egymáshoz, már nem lenne köztünk a távolság, a szakadék … a félút tehát a szakadék közepe, egy pont a levegőben, a semmi … és sokan próbálnak ott találkozni, mégis … kompromisszumnak hívják, ami lényegileg ömagam megerőszakolása, és ezzel együtt álló elvárás arra, hogy a másik is „mindent megtegyen”, tehát megerőszakolja magát … másrészt mégis jó megpróbálni … mert a félút, tehát a kompromisszum értéke, hogy elképesztő erőfeszítés, mert kötelek és/vagy hídépítők kellenek hozzá, és ha meg is oldjuk is instabil, hiszen függőhídnál többre aligha tellik, mozog, folyamatosan, kötött, gyorsan errodálódik, áthaladásra bár alkalmas lenne, a két part között, de egy sátor, pláne ház már nem fér el rajta, és ha mégis megpróbáljuk felhúzni akkor idővel bizonyosan leszakad … no és ezért JÓ a félút … mert így tapasztaljuk meg, hogy nagyon-nagyon nehéz elérni, ha sikerül is ideiglenes, és végül teljesen elkerülhetetlen a zuhanás, a szakadék alja, az abszolút mélypont … ráadásul ez minden téren így van, párkapcsolat, munka, bármi … és ez minden téren nagyszerű … mert bele KELL zuhanni, hogy elengedjem a vélekedésemet, hogy lehetséges, csak és kizárólag a szenvedés tud erre rávenni, tehát például ezt itt olvasgatni is felesleges, hanem NYOMÁS hidat építeni a vágyott túlpart felé, találkozzatok félúton, meg KELL próbálni … Continue Reading
Meddig van értelme?
Gyakori kérdés felém, hogy meddig van értelme … valaminek … legyen az munka, párkapcsolat, bármi … tapasztalatom, tehát válaszom, hogy amint gondolkodni kezdtem valamin, már nincs … mármint az nincs, amin gondolkodom, már NEM az van, már nyilvánvalóan más a valóság, mint ami arról bennem pörög … így tehát ha gondolkodom, akkor már értelme sincs … mármint a gondolkodásnak nincsen értelme … hanem aminek viszont Van, az a Mit tennék, ha nem gondolkodnék – avagy: Mit tennék, ha nem félnék kérdés … és akkor TENNI … azt … Continue Reading
Gyermek, Kurtizán, Mester
Mesterem az, akiről gondoskodom, akiről gondoskodom, Mester … azonban a gondviselés nem kikényszeríthető, sőt, még csak beárazható sem … a gyermeknek nincsen konkrét ára, ahogy a Nőnek sem, a vándor tanítónak mégkevésbé … hmm … a kurtizán kér, árat, előre – példás az odaadásban, de nem bízik, hiszen nem áll valóban bele a férfiba, pontosabban igen, de csak az együttlét idejére, aminek az igazi hatásai csak hosszabb távon mutatkoznának meg, mert a Férfi hosszabb távon bontakozik ki, a Nő befektetésének megtérülése akkor érkezik … a kurtizán azonban ezt nem várja ki, hanem az árat előre kéri … ami a diszkontált jelenérték, tehát, szó szerint … elengedi a jövőbeli, a valós járandóságot, és egy általa most meghatározottra cseréli azt … és ebben az ő helyzetében akár igaza is van … hmm … valójában mindannyiunk döntése csak ugyanez … elköteleződöm, felvállalom az igényeimet, megvárom a gyümölcsöket – vagy előre szabott árat mondok … szabad … Continue Reading
Mesterem, akiről gondoskodom.
A világ Törvénye a kiegyenlítés – az emberi kapcsolatok Rendje, hogy a tanítvány is Ad … mindig … így vagy úgy, de „fizet”, csak akkor tanulhatok, csakis azzal arányban … akiről tehát gondoskodom, Mesterem, valamilyen tekintetben, nagyobb nálam – aki pedig rólam gondoskodik, aki nekem Ad, Tanítvány … helyes tehát hallgatnom arra, akiről gondoskodom, bármilyen paradoxnak is tűnik – és helyes, ha gondoskodom arról, akire hallgatok … tudom, hogy fura, de így Van … a Nő Mestere a Gyermek, a Férfié a Nő … akinek gondját viselem, akiért anyagi téren felelősséget vállalok, Tanít, Szolgál, Alkot … engem … a beosztottak Mestere a Vezető, a Férfi … ugyanígy … a Mester, aki jobban Tud – nem többet, hanem jobban … ugyanis NEM tud, mármint kevésbé hiszi, hogy Tud, kevésbé okoskodik … hanem a Rendben áll benne, jobban, szellemi, lelki téren, a megadás nagyobb benne, ennek eredménye az Erő, a Nyugalom, a Derű, ami a Mesterek, tehát, igen, a Gyermekek sajátja, a Spontaneitás … Continue Reading
Hangvillák Vagyunk.
- … abszolút egyedi frekvenciával, mindenki, így és ezért rezgünk egymásra is, arra, akinek hangzása, frekvenciája az enyémhez közel, csakis arra, és csakis addig, amíg dolgunk van egymással, tehát pontosan addig, amíg ezzel szembenézve, ennek magunkat megadva közeledni kezdünk, bármilyen félelmetes is, és így a közös rezgés, a Hang erősödik, így immár fals felhangok is jobban megmutatkoznak, ami, igen, FÁJ, a közeledés mindig fáj IS, ami által, tehát a tapasztalás, az abból fakadó fájdalom által szembesülünk, önmagunkkal, vélekedésekkel, hiedelmekkel, önbecsapással, amely élmény által hangolódunk, aminek az eredménye, hogy még összébb, tovább, közeledünk, az egyik a másikat húzza, emeli – vagy épp távolodunk, el-hangolódunk, és így elszakadunk egymástól … Continue Reading
Játékszerek Vagyunk.
Sejtem, Aki Vagyok, igen, egyre Világosabb – de a Nőnek konkrét víziója van rólam … ahogy nekem az Ügyről, ami a közös dolgunk a világban, neki rólam Van, éppen úgy … hogy én pontosan Ki Vagyok, tehát, hogy az Ügyben, amit rég érzek, ahová el KELL együtt jussunk, abban én hogyan … mint a mesebeli próbák, hogy Mit akarok, tudom, de hogy pontosan Hogyan álljak bele, Hogyan csináljuk meg – az a Nőnél van … sőt … az csak a Nőnél van meg … ezt értem azon, hogy LÁT engem … Engem Lát és, igen, magát bennem … eszköze vagyok, tehát, hordozója az ő „nagyságának” … amint nekem eszközöm, az én „nagyságom” hordozója az Ügy, a Küldetés, a Közösség, amit szolgálok … hangszerek vagyunk és Művészek … az én hangszerem a Közösség, és én a Nőé … Vagyok … hangszer, akin a Nő játszik … rajtam … amint én pedig másokon, a Közösség tagjain, mindazokon, akik rám támaszkodnak … a Nő, az Igazi, belém simul, teljesen … NEM mellettem van, a párkapcsolat tévedés – hanem bennem, Bölcsesség, Erő, Borda … így vagyunk egység, és így játszik rajtam … észre sem veszem, csak történik, és egyszerre JÓ, minden, és nagy vagyok és erős, és bármire képes … hihetem, hogy magamtól, de nem … ez a Nő hatása rám, a Nő művészete, a Nő ereje, Continue Reading
Atya, Fiú, Szentlélek
Isten emberré válásának, tehát a Mindenség, a Kiáradás, a Teremtés megnyilvánulásának Csodájáról a Karácsony szól, a Születés misztériuma, aki valóságosan Isten Fia, szó szerint, az Atya Egy-szülöttje, aki az Én Vagyok, a MindÉn … Húsvét a Fiú halála, tehát a tudatos én, az önálló, önmagát különállóként értelmező Akarat halála, a totális önátadás, követés, végleges összekapcsolódás Titkáról szól, ami az Újjászületés, amikor immár “nem a vérből, sem a test vágyából, sem a férfi akaratából, hanem Istentől” születünk, pontosabban Isten, bennünk, a Vagyok … a frissen megkezdett, Pünkösdig tartó időszak Témája és Titka tehát … ez … a Szentlélek … a régibe való belehalás és annak letétele, tehát a Kereszt és a Sír után a MOST soron következő kihívás, az Újnak magam teljesen megadni … a Hangnak bennem … Aki/Ami Van … itt és most VAN … Bennem … bárhogyan nevezhetem, de a lényege ez … hogy VAN és SZÓL … és az én dolgom pedig merni követni, spontán, AZONNAL, amint az érzet felmerül, megfontolás nélkül, a gondolkodás helyett … Jelen-Lét … Continue Reading
NE Akarj!
Újjászülettem, szó szerint, Húsvét hétvégéjén, éreztem magamban, az Irányt, az Elszánást, az Erőt … aztán tegnap bementem az irodánkba … volna … de már felkelni is nehezemre esett … : ) … erőtlenség, kétségek, újra, mégis … hogy lehetséges-e, szabad-e, jó lesz-e, így-e … legfőképp, hogy elég vagyok-e hozzá … holott pedig TUDOM a Dolgom, abszolút, mert Érzem, egy ideje már, a Helyemen vagyok, a Dolgomat Teszem, ebben semmi kétség … hanem a Hogyan a zavar forrása … hogy az átfogó koncepciót akartam megtervezni, látni, felülről lefelé kivitelezni … AKARTAM … de ilyen nincs … Continue Reading
Meglepetééés … : )
Eltelt az első év … és Húsvét is van, ráadásul bolondok napja, amit egy ideje meglehetősen a magaménak érzek … nomeg itt ez a könyv téma is … Continue Reading