A jogállam nincs veszélyben.

… ugyanis nincs … jogállam nincs, sőt, sosem volt … a jogállam félreértés … alapja, hogy eszményhez igazított szabályok szerint valósulhat meg optimális együttélés, aminek eszköze a jog, aminek funkciója, hogy az eszményből kiindulva próbál járókeretet adni az emberi döntéseknek … támaszt és korlátoz …a félreértés, hogy bár szabályrendszer kétségtelenül van, de jogállam, tehát a Jog Uralma alatt álló állam mégsincs, hiszen a járókeretet, tehát a jogot is készíti valaki, akinek általában szintén van mankója, és azt is készíti valaki, ahogy a mankókészítő botját is … végül tehát emberek vannak, az ember Van, az ember Dönt … emberek és a változás tánca az együttélés, no és ez okozza a kihívásokat … mert ami tegnap jó, tehát időszerű volt, az nem biztos, hogy még ma is az … EZ a Lényeg … hogy az egyetlen bizonyosság a Változás … ezért tehát a járókereten és mankókon is változtatni KELL, tehát a rendszer működésén, folyamatosan … és a “jogállam” úgy tesz, mintha ezt együtt tennénk, holott sosem volt így … lelkesedhetünk ugyan a demokráciáért, vélhetjük, hogy a többség jól dönt, de ha jobban megfigyeljük, világos, hogy az gyakorlatilag mégis csak egy komplikált mechanizmus amin keresztül végül egyes konkrét, karizmatikus, ilyen vagy olyan víziót, tehát eszmét, jóesetben jószándékú eszmét képviselő Egyének akarata, és döntései érvényesülnek … ráadásul a rendszer kereteiből fakadóan ezek az akaratok nem nyilvánvalóak, hanem nagyobbrészt búvópatakként működnek, így a jószándékú kísérlet erdeménye manipuláció és tömegmanipuláció, a felelősség elkenése lett, anélkül, hogy a Vezetők maguk kiállnának és vállalnák az akaratukat, a döntéseiket, a felelősséget … Ez Van … ami azonban nem jelenti, hogy összeesküvés lenne, ellenkezőleg

Nincs semmiféle összesküvés.

Senki nem vert át, semmit nem “akartak” velünk “ők”, a “gonoszok” elhitetni … ellenkezőleg … ÉN akartam elhinni … : ) … a demokrácia a tömegek akaratát kiszolgáló jószándékú kísérlet volt, aminek nem összeesküvés, hanem idealizmus és naivitás, és igen, az önfelvállalástól, a felelősség vállalásától, és az odaadástól, tehát a Bizalomtól való egyéni félelem áll a hátterében … a felelősség elkenését ezért eredményezte … értéke is épp ez tehát, hogy az elmélet tévességét bebizonyította … a demokrácia kísérletének köszönhetően immár világos, hogy a megosztott felelősség IS tévedés … NINCS megosztott felelősség, sosem volt … a felelősség Egyéni, mindig az, nem lehet más … a Kapitány A Felelős … a hajó útirányáért és épségéért, de a legkisebb felszolgáló botlásáért IS … és erre mondhatod, hogy nem mindig van kapitány, de én azt látom, hogy mégis, legfeljebb nem áll ki, nem vállalja, háttérből működik … Kapitány vagy Kalóz, de van, mindig Van … aki a többieket legjobban érti, szolgálja, a Kapitány – aki az akaratát erőszakkal, vagy manipulációval átviszi, a Kalóz … ezt látom … hogy a Kapitány Felel, csak az Valódi Kapitány, aki Felel … mintha önmaga lenne … a felszínen zajló demokárcia azonban elkendőzi ezt, kibúvót biztosít, Kalózkat nevel … a demokrácia Irányításra körülményes, a felelősség elkenésére viszont kiválóan alkalmas … mint bármely összetett rendszer … kívül korlátoz, de befelé haladva egyre kevésbé kényszerítő, egyre nagyobb a mozgástér, olyannyira, hogy legbelül a rendszer külső szabályai is büntetlenül áthághatók, vagy tetszés szerint változtathatók … ami A Felelősség … belül Lenni, állni, Vezetni … a Vezetők faraghatják a mankókat, írják a szabályokat, osztják a lapokat … a Vezető lényege, hogy változtathat, sőt, változtat … mert EZ a dolga … Igazítani, az Időszerűséghez, Folyamatosan … és ez történhet nyilvánvalóan vagy suba alatt, szuverén módon vagy egymással civakodva, totálisan felelősen vagy beosztottakra mutogatva … Kapitány vagy Kalóz … a különbség a Bizalom … félek vagy Bízom … nekünk a Vezetőkben, és a Vezetőknek egymásban kell bízni … amihez előbb mindenkinek magában … a rendszer hatékonyan csak Bizalom alapján működhet … gordiuszi a csomó, Bölcsesség időszerű … Bölcsesség, más néven Felelősségvállalás, tehát Emberség, tehát Bizalom, tehát Szeretet, tehát Szolgálat … amit ADNOM kell, előbb, és úgy nő a másikban is … ezt megértve viszont világos, hogy a demokrácia fokozása is tévedés, tehát

A közvetlen demokrácia zsákutca.

…. sokan vélik a közvetlen demokráciában a megoldást … tehát, hogy mindenről tudok, mindenbe beleszólok, hogy online az egész népesség szavaz … totális tévedés … a közvetlen demokrácia nem előre, hanem visszalépés lenne … ugyanis a közvetlen demokrácia közvetlen kontrollt jelentene a Vezetők felett … ami más néven a totális bizalmatlanság … Bizalom helyett … a meglodás azonban NEM a bizalmatlanság, nem lehet … hanem csakis a Bizalom … Kapitányokat KELL választani … Bízni … és elfogadni, hogy ahogy mindenki más, a Kapitány is FELFELÉ felel … mindig és csakis … a Kapitány a hajótársaság tulajdonosának felel a hajó épségéért, a Jóistennek pedig a rá bízott életekért … totális felelősség, azonnali következmények … szó szerint … gyakori tapasztalatom ez … hogy a rendszer, tehát a Közösség azonnal bomlani, civakodni kezd, ha a Vezető rossz, tehát időszerűtlen döntést hoz, azonnali a vÁLság – és ha ez nem elég, akkor le is betegszem, számtalanszor megtörtént … a Rend radikális … minél nagyobb a felelősség, annál közvetlenebb a visszahatás … ez Van … Bízni kell tehát … Vezetőként is, a jelzésekben – de utasként is, a Kapitányban … nagyon fontos ez … hogy nem az én dolgom a Kapitányt félúton elszámoltatni … nem … az én dolgom azt eldönteni, hogy melyik hajóra szállok, melyik kapitányban Bízom, hol vagyok elsőtiszt, vagy mosogató … és ez minden … nem kell, nem szabad beleszóljak a dolgába, hiszen az az Ő dolga, ezért választottam, mert neki tehetsége, ő abban jó … ahogy én másban … és ha ellnőrizni akarom, akkor hátráltatom őt, és a magam dolgával sem tudok haladni … ráadásul csakis részinformációim lehetnek, tehát még csak meg sem érthetem a másik döntését … a másik döntését nem lehet megérteni, tehát ezt próbálni is értelmetlen, erőpocsékolás … szabad leszállni a következő kikötőben, vagy alternatívát mutatni a hajó tulajdonosa felé – de

Menetközben a Kapitányt megkérdőjelezni tilos.

… mert életveszélyes, tehát totálisan felelőtlen … kivéve persze a forradalom esetét … megfigyelésem, mint mondtam, hogy automatikusan válságot eredményez, ha a Vezető nem jól látja el a feladatát … látszik a rendszeren, a közhangulaton, de a Vezető személyes állapotán is … és ilyenkor CSAKIS változtatás hozhat megoldást … amivel kapcsolatban különös, nagy Igazság, hogy teljesen mindegy, hogy honnan érkezik a változás … nyilvánvalóan érkezhet belülről, ha a kapitány feleszmél, és épp elkerüli a jéghegyet … ami megesik, gyakrabban mint gondolnánk, mondhatni ez a tipikus, így működnek a Vezetők – és másrészt érkezhet kívülről is … forradalom és váteszek formájában, ami 1848 idusa, március öröksége … MA tehát ezt ünnepeljük … a jogállam lábbal tiprásának emlékét üli az ország … fehér hó alatt, lecsendesítve … mert március 15. a “jogállam” lábbal tiprásának ideje volt … mármint lett volna, ha lenne ilyen, hogy jogállam … : ) … hiszen akkor is volt Rend, tehát jog, és a márciusi ifjak az akkori jogállamot tiporták két lábbal, sőt, később ágyúkkal is … és mi mégis ünneplünk ma, holott jog szerint nézve ABSZOLÚT NEM VOLT IGAZUK … csakhogy persze mi nem ezt ünnepeljük, hanem épp azt, hogy nem a kor jogát nézték, hanem az érzéseikre hallgatva akartak a keretken változtatni … aszerint, amit jónak Éreztek … mert, igen, időszerű volt … a 12 pont … és ők vállalták … őszintén, bátran, névvel, arccal, felelősen … sőt, az életükkel vállalták … nagyon nagy dolgok ezek, amikor az Időszerűség ennyire nyilvánvaló, és EZREK érzik, és mindent, de MINDENT odahagynak, mert annyira fontos, mert annyira ÉRZIK … semmi racionális nincs ebben, tessék észrevenni, a nagy eseményekben sosincs … egyszerűen időszerű a változás, és ezt egyszerűen TUDJA … mindenki … hasonló időket élünk … de tessék az árat is észrevenni … a forrófejűség, a naivitás mert belevágni, ami nyilvánvalóan és szükségszerűen túlzásokat hozott … háború, vér, Bach korszak, ami után, Deákkal érkezett meg a Kiegyezés, az Egyensúly, valósult meg a 12 pont …

Jogállamot gyászolni tehát felesleges.

… a jogállam az Egyén individualizációjával, tehát az Összekapcsoltság gyengülésével, tehát a Felelősségvállalás elkorcsosulásával arányban alakult ki … a Vezetők ugyanis egyszer régen, a rendszer működése érdekében kezdtek jogot alkotni … a görög városoknak még alig kellett, de Róma már nagyra nőtt … fontos, hogy az így születő Jog eleinte még őszinte volt, amennyiben nem vonatkozott a jogalkotóra … eleinte … a császár maradt korlátlan hatalom … csakhogy az idők tovább sötétedtek … és egy nap megjelent ez “ENYÉM”, ebben is, és már nem a legjobb, a legrátermettebb érdem-elte ki a vezetést, hanem az előd örökletessé tette azt, amihez nyilvánvalóan erőt kellett alkalmazzon … tehát visszaélt a hatalmával … amiből az utód legitimációhiánya egyenesen következett, így tehát a népnek tett engedmények is, hogy az utód a saját önbizalom- és felhatalmazáshiányát kompenzálja … jogokat adott, népszerűséget nyert … jogokat, magát korlátozva, mindig a gyenge uralkodó adott … a gyenge ÉS a Bölcs … utóbbi mert az idők elsötétedését Látva, a tenedenciát érezve, az utódokban nem bízva, jobbnak látta, ha maga alkot Rendszert, mint ha annak alakítását az utána jövőkre hagyja … önzés és Szolgálat … a jog két lába, a mérleg két serpenyője, a kezdetekről … csakhogy a rendszerek sajátossága, hogy maguktól a túlszabályozás felé billennek … törvény törvényt szül, ha csak a rendszer működik, egyre szigorúbb keretek – amit csak az emberi Bölcsesség ellensúlyozhat, ha a Vezetőben megvan … vagy a Forradalom, amikor nincs … változás és változtatás … folyamatosan … a rendszerműködést bénító öntúlszabályozás, és az idők változása okán is … mert az egyre nehézkesebb ÉS egyre inkább el is avul … amint napjainkban is … rendszerből sok, Bölcsességből, tehát Felelősségvállalásból kevés …  a politikának, ahogy ma ismerjük hamarosan vége, mert egyre többen szembesülünk vele, hogy a politika jelen módja, az egész rendszer, tehát  minden, ami látszólag válságban van valójában mind csak annak a tünete, hogy

Önbecsapásban vagyunk.

… mindenki, aki jogállamot emleget, aki ezzel foglalkozik, aki utcán tüntet, aki magán heves érzelmeket vesz a téma hatására észre … az becsapja magát … a “jogállam”, amit annak hiszünk csak a rendszer, csak a játékszabályok, csak eszköz – a kérdés NEM ez, hanem, hogy KI és MIRE használja … a válság a rendszeren belül NEM megoldható … semmi, de SEMMI nem történik, amíg a jogállamon rágódunk … vagy akár forradalmon … ez is izgalmas … hogy a forradalom TÖRTÉNIK, azon nem lehet rágódni … : ) … amin rágódni lehet, az csak a forrongás … elégedetlenség, halmózódó, DE MÉG IRÁNY NÉLKÜLI potenciál … ez különbözteti meg a forrongást a forradalomtól … hogy a Forradalomnak világos Iránya van … pl. konkrét pontok, amit meg akar valósítani … a “más” és a “jobb” tehát még semmi … jelzők, nem konkrét Irányok, és végképp nem elég konkrétak egy forradalmi változáshoz … ami tehát, ezért nyilvánvalóan még várat magára … és azonnal beindul majd, amint megfelelő Erejű Vízió, működő Rend, tehát Közösség, annak középpontjában álló Vezetők, annak középpotjában álló Egy-én, tehát egységben álló Én, tehát szuver-Én, és annak középpontjában álló Küldetés fel nem lép … pontosabban, amíg ki nem csiszolódik, és a kritikus tömeget el nem éri … amihez, igen, a forrongás, és méginkább a valódi kísérletezés vezet … amihez … előbb … üdvös azzal is szembenézni, hogy

A jogállam csődje a saját személyes önbecsapásunk csődje.

… ugyanis a válság, ami tehát a változásnak való ellenállás, ami tehát a változtatás halogatása NEM a rendszer sajátossága, hanem az azt irányító ember, a Vezető, az Egyén szintjén van … és mutogathatunk fölfelé, ezt olvasva, vagy észrevehetjük, megadhatjuk magunkat a ténynek, hogy MIND vezetők vagyunk … mindenki a maga helyén, a maga életében … Vezet … tehát … a jogállam csődje, amit magunk körül látunk, az valójában csak a saját személyes életsratégiáinkból kombinálódó kollektív közösségi életsratégia csődje … tehát az önazonosításunk, a felelősségvállalásunk, a bizalmunk, az elfogadásunk, a szeretetünk csődje … még egyszerűbben: önbecsapásunk eredménye … még másképp: nincs is csőd, se válság, se veszély, csak becsapjuk magunkat … : ) … fontos ez, ha még bírod figyelemmel, már csak egy lépés … mégpedig, hogy tehát ebből nyilvánvaló, hogy

A jog is tévedés.

… nem csak jogállam nincs, de jog sincs … olyan nagyon szép ez … hogy MAGAMNAK akartam a jog tévképzete által által szabadságot, biztonságot, mozgásteret garantálni … azonban mindezek nincsenek … : ) … se szabadság, se biztonság, se mozgástér … tévedés, hogy NEKEM jogaim lennének, hogy az ÉN jogaim fontosak … nem … nem fontosak … sőt, nincsenek … a jog önzés … valójában nincs, hanem épp ellenkezőleg, nem jogaim, hanem csakis kötelességeim vannak … másképp: lehetőségem Van felelősséget vállalni … mert akkora nagy a Szeretet, annyira nem jogállam a Világ, hogy ez sem kötelező … tehát választhatom, hogy nem vállalok felelősséget, de akkor elmagányosodom … ugyanis valódi kapcsolódásaim csakis azzal arányban vannak, amennyire önként kapcsolódom, amennyire odaadásban vagyok, amennyire magamat alá tudom rendelni, amennyire bízom, amennyire szolgálok, amennyire tehát felelősséget vállalok … és a felelősségvállalásommal arányban kapok, mert érdem-lek mozgásteret … EZ a csoda … hogy minden épp fordítva Van, mint ahogy soká gondoljuk … szabadság, biztonság, mozgástér nem járnak, hanem épp csakis a nemgarantáltság, a Bizalom útján elérhetők … nem jogom van, amivel majd én nagy kegyesen jó ember leszek, hanem épp ellenkezőleg, felelősséget vállalok, tehát jó ember vagyok, aminek mozgástér az eredménye … ki mint Vet, úgy Arat … EZ a Törvény … nem pedig ki mint Arat, úgy Vet.

: )

… a továbblépés tehát a felelősségvállalás … mint nyilván világos már … értéket adni tehetségem szerinti Helyen, lelkesedésemnek megfelelő Közösségben, örömmel kapcsolódva, magam önként alárendelve … BÍZNI tehát … BÍZNI a másikban, amire csak akkor vagyok képes, ha BÍZOM magamban, amire csak akkor vagyok képes, ha a Rendben Bízom … ez van … és ennek eredménye a személyes felelősségvállalás, ami azonnal Példa … MINDEN felelősségvállalás Példa … felelősségvállalás terén nincsen kicsi vagy nagy, hanem, csak a magát a funkciója szerinti Helynek megadó, és a még ellenálló ember van … félek vagy Bízom … és magam megadni jobb … aszerint élni … és EZ a személyes életem felelős alakítása, teljesen függetlenül attól, hogy mások, a közgondolkodás, a média mindezekről mit tart … ebben vagyunk, ezt gyakoroljuk, ezért vagyunk itt … ÉLJEN tehát március idusa, ÉLJEN az Egy-Én forradalma, ami a Vezető forradala, ami a Bizalom forradalma … ÉLJEN annak megértése, hogy a Felelősségvállalás forradalom – az Igazi forradalom a Felelősségvállalás!

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!