A válság értem van, oka bennem, és így a megoldása is – változás azonnal érkezik, amint elengedem az önbecsapást, amint szembenézek az Igazsággal. Részletes kivonat alább…

– – –

TARTALOM:

02:14 – Az vagyok-e, aminek képzelem magam? Mi és miért a fájdalom?

… egészséges, szép, érett, kívánatos almának hittem magam… a világ belémharapott… „igazságtalanság”, szenvedés, hosszú, kitartó küzdelem azért, hogy visszatérhessek az almalétbe, hiszen annak képzeltem magam… és megláttam, hogy mag vagyok… sötétben feszülő mag… félelmetes volt…

10:00 – Elakadásaink mutatják tehetségünket

… ér szevedni… mindenki addig szenved, amíg bír… csak a tűréshatárunk van máshol… aztán eljön az a nap, amikor változtatunk… elakadásaink azok a pontok, ahol tehetségünk, csodánk, értékünk van…

12:26 – Elfogadni, hogy vagyok, aki vagyok – változtatni AKARÁS

… viszolyogtam önmagamtól, 30 évig rá se néztem… útkeresés… elhatároztam, megvilágosodom… ego-pózok… akartam, harcolva, erővel, elvenni…

14:30 – Mélypont, elveszettség érzés – FELADÁS

… sűrű, sötét erdőben elveszve éreztem magam… amikor eljutottam odáig, hogy teljesen elvesztem, megszületett a feladás… odaadás… akkor kezdenek a csodák történni… segítség érkezik…

16:50 – A világban REND VAN

… olyan, mintha gigantikus videojátékot játszanék… szintek, emelkedők, bónuszpontok, zuhanások… FÉNY VAN – ha válságban vagyok, hazugságban vagyok… ha bezárom magam az almába, nem tud besütni a fény… egyedül én vagyok felelős… minden a kezemben van… van fényes ösvény…

19:45 – Őszinteség, önfelvállalás

… számomra minden esetben hozza a megoldást… nem mertem, rettegtem… az érme két oldala: lelkesedés – brutális félelem… EGY érme… a félelem felé lépni a legjobb irány… felvállalni azt, aki vagyok, és megosztani a világgal… minél kevesebb elvárással…

23:48 – Minden ember művész

… ki kell fejezzük magunkat… megmutatom magam, ehhez tud a világ kapcsolódni… csak így tanulhatok magamról…

24:50 – Azt csinálni, ami a tehetségem, minél KISEBBÉ lenni a feladat

… Ugyanaz él bennünk, mindannyiunkban ott jelen az Egy… fő feladatom ezért, hogy kevesebbé legyek… miután megtapasztaltam, miben nem vagyok jó… márványtömb – le kell fejteni mindazt, ami nem… folyamatos elengedésben és hátrálásban vagyok, egyre szűkebb az, amit valóban én csinálok… Így egyre inkább azt csinálom, amire születtem… minél kisebbé lenni a feladat… egyre határozottabb a kontúrom… ehhez lehet kapcsolódni… az a dolgom, ami gyerekkoromban már lelkesített… válság akkor jön, amikor egészen másnak képzelem magam, mint aki tényleg vagyok…

30:40 – Egyetlen Ügy van végül: az Emberség – a kimondás Iránytű

… Hogy ide eljuthassunk, a kapcsolódáshoz, a közös gazdagításához elengedhetetlenül fontosak a kis személyiségtorzulásaink… az egonk… nem legyőzni… felvállalni, kimondani, ami lelkesít… kimondás a legjobb iránytűm… az ÉRZET, amit én érzek, miközben valamit kimondok…

33:25 – Válság idején merem-e az érzést követni?

… az irány, a lépés elképesztően irracionális… a ráció biztonságra törekszik, az új mindig bizonytalan… a félelmeim a rációmból táplalkoznak… fontos merni lépni… ne akarjak túl nagy fát egyben kivágni… fontos, hogy alázattal vágjak bele…

37:20 – A válság DUPLA hullám

Válság, szétesik minden, rendszerezés, újabb óriási válság… nem azonnal a megoldáshoz jutok el… az első a mélyülésről, a második az önfelvállalásról, odaadásról, hitről szól… merek-e a megértéseim szerint élni?… dolgom, hogy szétszórni, amit már tudok…

39:40 – NINCS egyéni megváltás – csak együtt bontakozhatunk

Kivonulhatok a világból, de vissza kell jöjjek… a visszajövetel nagy válság… sok idő… mire a palántából fa lesz, és piacra lehet vinni a gyümölcsöt… alázat, kitartás… ne meneküljek vissza a korábbi modellbe… mindkét irányba (fel-le) nőni… évek, mire termőfa leszek, s hogy milyen gyümölcs vagyok az is csak akkor derül ki, amikor lehullik a lábam elé…

43:45 – Saját dolgom / helyem / funkcióm folyamatában derül ki

… Ezért nem működik, amikor előre meg akarjuk érteni a célt… a jó hír: nem is kell értsem… elég csak azzal foglalkozom, hogy nőjjek, s eközben kapcsolódom másokhoz, hiszen mind együtt növünk… KAPCSOLÓDÁSBAN…

– – –

A VIDEÓT Szabó Márk és barátja készítette — hála érte
KIVONAT szerzője: Tóth Eszter —http://totheszter.wordpress.com/

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!