Jött pár SZUPER észrevétel és meglátás és kérdés csoportozás, és az általam meghirdetett Csoportszervező Workshop témában…

Köszönöm ezeket nagyon szépen azoknak, akik küldtétek – megyek mindjárt sorban, de előbb a lényeget előre bocsátom, hogy én hogyan élem ezt meg.

A csoportozás számomra szolgálat, és szerintem azoknak fog menni, akik szintén szolgálatnak élik meg.

Felhívásom azoknak szól, akik Adni remélnek csoport szervezése által. Aminek persze ettől még része, hogy kapni is szeretnénk, hiszen csoport által közössége lesz az embernek. Közössége, mert mások támaszkodnak rá, és közössége, mert aki szervez: ránk és rám támaszkodhat, tőlünk az életéhez segítséget kap.

Meghatározó tapasztalom az elmúl tizenöt évből, hogy az, ha engedem, hogy mások az én vállamra támaszkodjanak engem is stabilizál. Hogy tehát fontos – nekem magam miatt is fontos! –, hogy mások támaszkodjanak rám. Egyrészt. És másrészt az is tapasztalatom, hogy az értékemet, az értékes mivoltomat tudom ez által megélni. Tapasztalatom, hogy egy ponton túl az ember a saját stabilitása és fejlődése érdekében is rászorul arra, hogy másoknak az emberi úton segítsen, másokat mentoráljon. Az én élményem, hogy ez nem „szakértők” dolga csak. Hanem minden ember szükséglete. Ezt remélem katalizálni férfi Törzsasztalok és Női Körök által – és ezért hívlak, hogy szervezz, igen, csoportot Te is! Nem kell „szakértő” legyél hozzá. Másképp: az ember létnek valamennyire mind szakértői vagyunk, akik ezt harminc-negyven-örven-hatvan éve műveljük.

Fontos számomra, hogy mind útonjárók vagyunk, ami tehát nem csak azt jelenti, hogy mindig van, aki előrébb jár, és akitől tehát tanulhatunk, hanem azt is, hogy mindig vannak, mindig és mindenkor és mindenkinek vannak, akik utánad jönnek. Tehát akiknek segíteni tudsz. A csoportozás ehhez ad formát, és segítséget.

És akkor jöjjenek a kérdések:


“Figyelem, hogy mi dolgom van nekem ezzel. A hálózat-építősdi felé érzek ellentmondást, illetve ezen a ponton volna kérdésem.

A videódban úgy fogalmazol, hogy kétféle embert vársz:

1.
Józsika, aki 20 éve vezet csoportot, ami működik, sikeres, megél belőle, még hirdetnie sem kell, jönnek az emberek. Józsika profi, és kiváló vezető. Neki nincs szüksége egy „nagytestvér” támogatására üzleti szempontból. De Józsika magányos mint vezető, és eljön a Joós István országos csoportvezetői gyűléseire… mert?“

Mert magányos. Tartozni-kapcsolódni akar. Nem szeretne már tovább egyedül küszködni.

“Ott kap majd valami támogatást? Szakmailag, lelkileg…?“

Igen. Főleg lelkileg, a saját útjához – hiszen “szakmailag” Józsika / Zsóka már büfé.

“És számára előfeltétel az ideológiai képzettség? Tehát meg kell tanulnia a „joósistvánrendszert”…? “

Nem. Miért lenne?

“És ha ő ezt nem akarja, meg már 20 éve dolgozik más megközelítéssel, eszköztárral, és szakszótárral…? “

Akkor szuper. Másrészt a saját útjához én nyilván a saját nyelvezetemben tudok támpontokat adni. Ennyiből és így persze diffundálódik a világkép.

“És a pénz? Kell neki tagdíjat fizetnie, vagy hogyan lesz ez…?”

Ha kapcsolódik csoportba, akkor persze: kell. Oda, ahova kapcsolódik, a szervezőnek. De amúgy nem KELL kell. Csak persze akkor meg nem kapcsolódik.

2.
“A másik fickó pedig Móricka, aki maximum annyit lát, hogy van ez a Joós István, aki egy lendületes csávó, és egész jópofa dolgokról beszél, milyen frankó lenne menni ezzel a sodorral. De Móricka még autót se vezetett soha, nemhogy csoportot… És akkor ő jópénzért elvégezheti a csoportvezető-kiképzőt, ahol egyértelműen a „joósistván-franchise”-ba lép be, így ő egyértelműen a „rendszer katonája” lesz.”

Hmm. Nem. Mert tényleg nem „csoportvezető-kiképző”. Hanem csoportszervező workshop. Az én fejemben ezek a csoportok társasjáték jelleggel működnek. Tehát egyszerű instrukciókat kell csak betartani, hogy valaki sikerrel levezessen egy Törzsasztalt vagy egy Női Kört. A workshop lényege tehát nem szakmai felkészítés, hanem a lelki béke, hogy az ember képesnek érzi magát erre.

És „jópénzért” sem. Mármint jó-pénzért, igen, de olyan értelmében, hogy olcsón jut segítséghez. Hiszen a csoportszervező képzés online is elérhető lesz, sokkal olcsóbban, mint a személyes workshop, és ráadásul nem is kötelező elem. Ha valaki csak szervezni szeretne, akkor most azonnal kezdheti.

És franchise-ba sem lép be… Mert nincsen franchise, hiszen nem jogokat vásárol nagy pénzért, amivel aztán pénzt kereshet, mint a McDonald’s vagy a Jókenyér esetén. Ellenkezőleg. Közösségbe tartozhat, ami tőle energiát követel meg, ami számára nem anyagi sikon, hanem lelki békében, boldog életben térül meg…

Végül, persze, katona sem lesz. Hanem tag lesz. Amit persze megélhet úgy, hogy a közös Irány számára fontos, amiért ő extra erőfeszítést tesz, csapatot visz, felelősséget vállal, stb. – de ezt magán kívül senki nem várja tőle el.

“Itt számomra egyértelmű az ő hálózat-építői funkciója, aki egyszerűen „csak” a terjeszkedést hivatott biztosítani.”

Senki nem csak terjeszkedést hivatott biztosítani. Mindenki értékes résztvevő, aki szolgálja a környezetét és magát azzal, hogy részt vesz. Meglepő, hogy én tudok így látszani neked, hogy egy általam épített-vezetett rendszerben bárki “csak a terjeszkedést hivatott biztosítani”.

“Persze nyilván Móricka kezdő, zöldfülű, kell neki a támogatás, a folyamatos továbbképzés, stb. Néha talán ingyenesen, néha talán pénzért…? “

Móricka csoportba jár, és tartozik. Nem akarjuk tovább képezni (én biztos nem), hanem az útján reméljük haladni segíteni, és ahogy egyre előrébb lesz tud mások számára ő maga is egyre hitelesebb lenni.

“Az ő esetében amúgy logikusnak tűnik a százalékos, vagy jutalékos fizetési rendszer.“

Nincsen se százalék se jutalék. Mármint “központilag” előírva nincsen. Hanem (1) mindenki tartozik csoportba, és ad a mentorának, kettejük megállapodása szerint. És (2) a hamarosan induló, csoportozást és mentorálast szolgáló Humania  platform tart 10% körül az ezen átfutó tagdíjakból. De nem kötelező használni, bárki csinálhat és adminisztrálhat csoportot Humania használata nélkül.

3.
“Illetve talán van egy 3. féle ember is, aki szerintem a leginkább volna örömmel üdvözölve. A kezdő csoportvezető, mondjuk a Béla. Mert Béla már tavaly kitalálta, hogy otthagyja a géplakatos állását a gyárban, és inkább férfi köröket tart majd, és a Béla ezt már el is kezdte. Már 2 és fél hónapja tartja a férfi köröket Bogádmindszenten, és most nagyon megörül, hogy felkarolja Őt egy hálózat, mert így mégiscsak könnyebb… Hiszen jól jön a reklám, meg a Joós István arca, akivel közös videóban szerepelhet. Cserébe hajlandó minden együttműködésre és kompromisszumra is. Satöbbi satöbbi. Tehát a Béla… Ő a nyerő ebben a játékban?”

Sztem Béla biztosan csalódik “ebben a játékban”. Nem hiszem, hogy bárki megél majd abból, hogy férfi vagy női köröket tart. A maximum, amit elképzelhetőnek tartok, hogy mondjuk coach vagy kezdő terapeuta vagy családállító vagy harcművész vagy akármi más is Béla, és mivel szuper jó a csoportja onnan is jönnek egyéni munkába vele és hozzá tovább emberek. Mely esetben a csoportozás egyfajta marketing annak, amiből igazából él. De, hogy csoportokból lehetne élni, ezt nem látom, kétlem, és nem is ígérem.

4.
“És van a 4. féle ember is talán, nevezzük őt Bellácskának Tündérfalváról :) Valamikor évekkel ezelőtt összeomlott megszokott mederben csordogáló, illúziókkal tarkított élete. De megrázta magát makacsul, őt akkor sem teperi le semmi! Küzdött, harcolt, elbukott ismét majd talpra állt. Időközben elengedte makrancossága nagy részét, a keserű-karcos világszemléletét is letette. Amennyire lehet nyugalomra talált, felfedezte magában azt. hogy alapvetően kedveli az embereket, látja ki-ki a saját boldogságáért küzd s igyekszik elfogadni ezt. S ezen a rögös úton egyik háttérországa ez a közösség lett, új barátokra lelt itt, ezt a szemléletet követhetőnek tartja. S talán már adna ő is vissza kicsit, felismerte mennyire támogató egy kis közösség, Kicsit talán már a pénz áramlás energetikáját is tapasztalta. Lehet kicsit idealista, lehet kicsit menthetetlenül romantikus is, de mégis megszólította ez a lehetőség, lehet nem is nyerő akar lenni ebben a játékban csak játékos résztvevő 😇🙂”

Igen. Épp így, remélem… Az élményem, hogy sok Bellácska – és Zsolti :) – van a világban, és számomra lelkesítő Nekik segíteni, őket törekedni jól szolgálni.

5.
“Én az 5. típust is idehoznám, Katinkát, aki vezetett már csoportot, igaz, nem István korszakos rendszere szerint valót, kicsit mást és mégis hasonló(ka)t. De most konkrétan épp elég lett belőle, mert úgy érzi, sok energiát visz, amit inkább már férfiban fektetne, ezért felszabadít a csoportok alól.”

Igen, de… Katinka hamar észre fogja venni, hogy A Férfi brutális munka, amihez szüksége van közösségre. Tehát létszükséglet, hogy legyen női köre. Szervezőként vagy tartozni, de leginkább mindkettő, hogy adni és kapni is tudjon, mert így helyes. ÉS… Lassabban bár, de Katinka arra is rá fog jönni, hogy még mindig Akar, már megint AKAR, és így nem fog tudni a férfi megjönni. Hanem lágyulnia és vetkőznie KELL, még, sokat, amihez, megint: létszükséglet más nők Közössége.

Hálával,
István


Kapcsolódó linkek:

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!