Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Mégsincs ügyem.

Uram. Ki tudod-e ejteni, ki tudod-e komolyan? Minden más kevés, férfiként és nőként egyaránt. Uram. Azzal érdemes lenni, akinek tudom, tudod, tudja ezt az ember legkomolyabban mondani, hogy Uram. Mert Tovább

FEL. Támadás!

Hoppá. Megvan. EZ a feladat. Szó szerint ez, nem véletlen rezonált sokakban az Internacionálé. Fel. TÁMADÁS! Szó szerint és legkomolyabban, ami azonban csakis azoknak sikerülhet, akik az önközpontúságukat, tehát minden, de MINDEN énvágyukat maguk mögött hagyták, mert csak ők tudnak valóban FEL. Tovább

Legyen meg a Te Akaratod!

Évről évre meghal. Tetszik vagy sem. Bárhol is tartok, meghal. Évről évre. Bármit is teszek, bárhogy is haladom magam az év folyamán meg, tavasszal meghal. Újra és újra. Soká volt rutin és külsőség, egy ideje belső élmény. Ez. Nagypéntek. A halál. Évről évre. Hogy bennem, belőlem hal egy rész évről évre meg, hogy meg kell haljon, mert meg KELL az árat fizessem. Tovább

A külsőségek is fontos.

Minek Jézusnak a szamár? Gondolkodtál már ezen? Számomra nagyon érdekes, hogy miért, maga vagy a környezete miatt kellett. Maga miatt aligha. Legalábbis tudomásunk nincsen róla, hogy bármi baja lett volna, és a távolság sem indokolja, hiszen a tanítványok nyugodtan besétáltak. Akkor? Nyilván az emberek. Praktikus szempont, hogy az állat hátán jobban látszik, sőt így tudható egyáltalán, hogy az érkező, hasonöltözetű és termetű emberek közül melyik Jézus. Eddig elég kézenfekvő. Az már sokkal kevésbé, hogy közrejátszott-e a döntésben, hogy királyként vonuljon be, hogy elősegítse azt, hogy az emberek annak lássák. Mindennapos dilemma. Az ember folyamatosan formálja a környezete véleményét azzal ahogy megjelenik. Sőt. Tág határok között, és az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy bár egyrészt az alázat és a szerénység nagyon-nagyon fontos, de másrészt a funkcióm szerinti Hasznosuláshoz igenis vannak helyzetek, mikor a külsőségek alakításával is lehet, tehát dolgom hatni. Az érzésem, hogy ezt Jézus is tudta, hogy abszolút tudatos volt ebben, ilyen szempontból is. Hát Te?

[A másik érdekes kérdés, hogy miért csikó. Arról majd jövőre. :-)]

–

Abban az időben, amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: „Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki szólna, hogy mit tesztek, mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége. Erre mindjárt elengedi.” El is mentek, és az útelágazásnál egy kapuhoz kötve megtalálták a szamárcsikót. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat?” Azt válaszolták, amit az Úr mondott nekik, és erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették a köntöseiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették köntösüket, mások meg a lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!”

Mk 11,1-10

Csaj vs. Nő + Pasi vs. Férfi + Közös Ügy

Internetes tráskeresésről, csajok és nők közti különbségről, a sűrű sötét erdőről, a férfi-nő kapcsolódás általam megfigyelt korszakairól, női karrierről, a Lelkesedés követésének fontosságáról, nemgondolkodásról, a közös ügyről, a bukásaimról és az első lépésről beszélgettem tegnap a Rádió Bézs rádióban, Nagy Ibolya és Richter Szilvia vendégeként, hanganyag alább, konklúzió röviden:

„A férfinak nem szabad nőt keresni – a nőnek pedig nem szabad gondolkodni.”

Tovább

Ikaros Bukása.

Nagyon éles a szemem, és évek óta nézek vele a Napba – engedem a Napot a szemem kapuján keresztül magamba. Írtam is erről, hogy mennyire jó, tisztít és tölt, fontos része a reggeli rítusomnak, hogy ajánlom. Aztán túlzásba estem,

Parancs? Van.

Határozott. Töprengett. Parancsot kapott. Követte. Ismerős? Nekem igen. Gyakran határozok, ami után általában töprengek, miközben általában vágyódom parancs után. Konkrétan. Hogy annyira JÓ lenne ilyen határozott parancsot kapni. Másrészt olykor érkezik. Ellenállhatatlan erővel, és akkor követem is. Lelkesen. Minél erősebb, annál lelkesebben. Hmm. Azt vettem észre, hogy az állapotom erősen összefügg a parancs érkezésével. Ritkán jön, ha zaklatott vagyok. Akkor nem. Mikor viszont nyugodt, akkor általában igen. Izgalmas ez. Hogy tulajdonképpen az az élményem, hogy ÁLLANDÓAN van parancs, csak én nem vagyok mindig olyan állapotban, hogy azt fogni és fogadni tudjam, mert mikor Akarok és erőszakolok és türelmetlenkedem, olyankor nem. Sőt. Olyankor nem hogy az instrukciót nem veszem, de még az Utat is elvétem. Ezért legfontosabb egy ideje a jól-létem. Mindenek előtt. Mert különben minden borul, míg aztán a katasztrófa alján feladom, hogy érteni és irenyiteni próbáljak, és akkor újra azonnal érzem az instrukciót. Szép játék. Megtenni mindent, de anélkül, hogy Akarásba, tehát öntörvényűségbe zuhannék, mert akkor a kapcsolat sérül. Ugyanúgy, mint amikor bár hallom, de nem kiövetem. Akkor azert maradok ki és le. Kemény. Konkrétan penge éle. A kovetes. Az út. Minden téren. 

– 

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiad születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől!” Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. 

Mt 1,16.18-21.24a

Newer Posts
Older Posts