Amiben leglelkesebb vagyok, azt legjobban is csinálom. EZ a tapasztalatom. Továbbá az is, hogy ha a lelkesedésem apad, amint bármi kétségem van, hogy esetleg mégsem, mégsem ezt, vagy mégsem így, már nem, akkor egészen bizonyosan úgy is lesz, ki is derül, össze is dől idővel. Continue Reading
Rend. Van. Erről írok, szinte kizárólag. Van. És Tökéletes, és nagyobb nálam, és nem érthetem, nem kell értsem, hanem ha Elfogadom, Bízom, a Rend általam megismert törvényei, tehát az állapotomnak megfelelő teljesség szerint veszek részt a Játékban, ami az élet, ha tehát e szerint Lépek, akkor Biztos a Siker. Continue Reading
Szó szerint kövezve éreztem magam tegnap, nevem napján, az interjú nyomán, mint az az egykori vértanú, éles, súlyos, szó-sziklák repültek felém, ha talán nem is gyilkos szándékkal, de gyilkolásra alkalmas erővel. Érdekes, sőt értékes ez. Continue Reading
Hogy az élet volna a legfőbb érték, az önközpontúságba rekedt ember gyakori tévedese ez, ami, persze, rendben van, nem is lehet másképp, mert magából indul ki, hiszen önnön létezéséből ki még alig lát. Continue Reading
Hogy nem kell érteni, hogy nincsen más megoldás, mert a tudás almájából csak egyet haraptunk, az marad végtelenül nagyobb, tehát azt az egyetelen harapást kiköpni, tudni akarást elengedni, hogy EZ a megoldás, mert nem kell tudjam, sőt, arrogancia azt képzeljem, hogy tudhatom, hanem helyette Bízni, Continue Reading
Hogy melyik van előbb, Nő vagy az Ország, évek óta töprengek ezen. És megvan. Continue Reading
Nincs jobb befektetés, mint a saját jóllétem. Minden más pedig a kamat. „Csak”. Kamat. Okozat tehát a sok csoda, körülöttem, mind, annak okozata, hogy jól vagyok, amikor jól vagyok, mert azzal arányban él és növekszik, csakis akkor egészséges, amit adok. Continue Reading
Érdekes ez, nagyon, a Nyitott Akadémia előadás és a mai Nők Lapja Cafe cikk kapcsán figyeltem most meg, hogy valóságosan azzá leszek, amit adok. Continue Reading