A hit témájával kezdtük az adventet, két héttel ezelőtt, mert mindenek alapja a hit, a helyes motiváció, amiből remény akkor fakad, ha járható utat is lát az ember a cél felé, amiben hisz, hogy oda kellene jusson, és akkor ebből tettek szükségszerűen és automatikusan születnek.
Sokan hiszik, hogy a tett valami különálló dolog, amiről dönteni kell az embernek. Én nem így látom. Hanem szerintem a hit a különálló alapvető dolog, ami engem meghatároz, és amin változtatni hatalmamban áll.
Ha a hit helyes, akkor abból remény és tett automatikusan születik.
A tett szerintem mindig következménye a hitnek. Hogy magamról és a világról mit hiszek. Fura eredménye ennek, hogy így tehát nincsen helytelen tett. Hanem csak helytelen hit van. Míg ezzel szemben a tett mindig szükségszerű. A tett szükségszerű következménye annak, aki vagyok – értsd: akinek magamat és a világot épp hiszem – a tett szükségszerű következménye a világképemnek.
Másképp: a tett végül mindig áldozat. Mert mást és másként is csinálhatnék, de minden lehetőség közül én most ezt választom, és így cselekszem, aminek ára van: minden mást áldozok a cselekvésem által. Áldozatomat a bennem élő priorizálási algoritmus, tehát aktuális hitrendszerem-világképem határozza meg, mert ez szabályozza, hogy mit tartok fontosnak. A tett áldozat, sőt áldozás. Máig. A bennem élő – engem meghatározó, általam minden másnál fontosabbnak tartott – vélekedés-isteneknek áldozzuk az életerőnket-életünket.
Aminek aztán eredménye lesz: öröm és bánat.
Az öröm a helyes tett jutalma.
Helyes tett alatt értve, hogy igaz hiten, helyes áldozaton áll. Másképp mondva:
Az öröm a helyes áldozat jutalma.
Vagy:
Az öröm ára a helyes áldozat.
Még másképp:
Az öröm helyes hit eredménye.
Így látom, mert ezt tapasztalom. Hogy hit-remény-öröm nem külön témák, hanem az elefánt lába, ormánya, füle. Nagyon fontos számomra, hogy ezek nem külön témák, mert ez azt jelenti, hogy soha semmikor nem kell-érdemes-hasznos velük külön foglalkozzam. Ha nincs elég öröm az életemben, ha nem mennek a tettek, ha reményvesztett vagyok:
A hitem, tehát ön- és világképem az egyedüli lehetséges probléma.
A megoldás?
Nem az, hogy ”imádkozz többet”.
Nem így értem a hitet.
Hanem:
Láss tisztábban!
Tisztázd tovább, hogy ki is vagy, tehát hogy miben hiszel ma, és miben volna helyes hinned holnap.
Fontos számomra nagyon, hogy az életem működésének rendszerébe – aminek eredménye a boldogság, tehát hogy öröm van vagy nincsen – csakis a hit ágán tudok belenyúlni.
Mert a hitrendszerem alapja a világképem, és a világképem az egyedüli, amin tudok változtatni. Az által, hogy… figyelek. Magamat és a világot. És, ha csak figyelnem sikerül, akkor tévedéseket fogok találni. Magamban! Egészen biztosan. Amire az ember figyel, azt egyre jobban érti, ami azt jelenti, hogy tévedéseket (elnagyolt, hibás, nem kellően megalapozott vélekedéseket) talál abban, ahogy korábban azt értette. Tehát fejlődik. Más szavakkal: javul-tökéletesedik.
Figyelj jobban!
Figyelem alatt azt értem, hogy halogatás és takargatás helyett szándékkal energiát teszek abba, hogy jobban értsem, ami kihívás-rossz az életemben.
A jobban értés legbiztosabb általam ismert módja, hogy megfogalmazom – kimondom! – ahogy ma a dolgokat látom.
Én például ezért írok. És máig fejlődöm általa. Mások terápiába vagy paphoz, csoportba vagy közösségbe járnak. Mindegy. A lényeg, hogy meglegyen, ahol beszélek magamról. És ha csak őszinte tudok lenni, akkor tévedéséket fogok találni, amitől változom, amitől a hitem változik, amitől a reményem irányultsága változik, amitől a tetteim változnak, amitől azok eredménye változik, amitől az egész életem megváltozik.
És kész.
Ennyire egyszerű.
Jobban kell figyeljek, amihez beszélnem kell magamról és a világról.
Mások tapasztalatainak, vélekedéseinek, és – igen! – ítéleteinek kell magam kitenni, mert így, tehát részben fájdalom és szenvedés által csiszolódnunk. Értve ez alatt, hogy így látjuk meg, amire időszerű ránézzünk. Az lesz az, ami fáj-félelmetes. Ami nehéz. Ami érzelmileg kibillent.
És így van az, hogy végül tényleg a “ki vagyok” a meghatározó téma. Tűnhet úgy, hogy egy másik fontos kérdés, hogy “a világ mi”, mert magamat ahhoz képest tudom csak elhelyezni, de az én tapasztalatom, hogy ez a kettő végül egy téma csak. Mert helyesen nézve egymás inverzei. A kontúrom igazából a téma. Én az vagyok, ami a kontúron belül van, a világ, ami azon kívül. A kettő így egy.
A kontúrom tisztázása a lehetőség, a boldog élet kulcsa, hogy hártyává vékonyodom.
Értve ez alatt, hogy a világgal való harmonikus illeszkedésem akadálya a tévedéseim. Például, hogy tökéletes gömb próbálok lenni, és ekként pózolok. Tapasztalatból mondom: a magány poklába vezet. Míg ezzel szemben a hamis vélekedéseim felszámolása – elvékonyodás – egyre tökéletesebb illeszkedést tesz a világgal lehetővé, ami a hasznosulásom (helyes tettek), tehát boldogságom forrása.
Önkép és világkép – ami tehát tisztánlátás által lesz egymás inverze, idő és munka – határozza meg, hogy miben hiszek, ami a reményemet, ami a tetteimet, ami a kapcsolódásaimat, ami az örömömet.
Az öröm végül tünet.
Annak tünete-eredménye, hogy a tetteim helyesek, mert a reményem helyes, mert a hitem igaz. És kész. Ami tehát azt jelenti, hogy az örömtelen ember maga felelős, mert tévedésben van. Keményebben:
Az örömtelen ember önbecsapásban van.
Az örömtelen ember nem jól érti magát és a világot (a kontúrjait). Mert elhanyagolja azon emberi kötelességét, hogy energiát – munkát! – tegyen abba, hogy felszámolja a tévedéseit. Az örömtelen ember maga felelős ezért, és ennyiben (valóban) “bűnös”. Mert hatalmában állna változtatni.
Beszélj magadról, ha nem vagy boldog!
Beszélj magadról, és én ígérem, hogy megoldódik.
Komolyan ennyire egyszerű. A világ nagy drámája, hogy emberek tömegei várnak komplikáltabb – és persze gyorsabb – megoldást, mely okból az őszinte beszédet halogatják. Holott egyre nagyobb öröm csakis őszinte beszéd és tettek – bátorság! – által lesz.
Jó munkát!
István
–
p.s.
Csináltam erről egy videót is a héten, mert ALL-IN 2023 programot indítottunk, aminek az a célja, hogy egy egész év minden áldott napján folyamatosan segítsünk a kontúrjaid tisztázni. Itt találod.
Öröm, ha megosztod!
