Ismered a szűkülő-beszorult érzést, amikor kicsi rád az élet. Ami van. A jelen… hogy kinőtted. Vedlésnek hívom, vedlésként élem meg, és nagyon küzdelmes. Mert nem csak szorít, de egyben is tart, a régi bőr, aki voltam, működik-ismerem. És mert félek újszülött lenni újra a világban, a friss bőr sérülékeny. És mert a világ is akként ismer. Aki voltam. Akként szeret, és ezzel visszatart. Kevesen vannak, akik a vedlésben segítenek.
Sokakat látok a múltba, elavult bőrbe, kinőtt identitásba szorulva. Öt-tíz éve még nagy eredmény volt, amit akkor elért, de mára már régen elavult, sokkal több “kellene legyen”, mert sokkal több, nagyobb van benne.
Tapasztalatom, hogy a vedlés bár megy egyedül is, de ahhoz halálközei élmény kell – illetve másképp: a halál közelségének akkut tudása, tehát NAGY és HIRTELEN szenvedés kell, ahogy a béka esetében is, hogy ugorjon.
Megfigyelésem, hogy az emberek nagy része úgy van halálközeli helyzetben, hogy nincsen tudomása róla.
A feszülő-frusztrált-beszorult, talán-több-van-bennem, talán-más-kéne-legyek érzés mutatja – ami halogatással és függéseknek való kitettséggel általában (mindig) párosul.
Egyszerűbben:
Ha valaki halogat és/vagy függések rángatják, akkor azon kell változtasson, akinek hiszi magát.
Hogy hogyan?
Nagyon egyszerű…
Az ember mindig a világhoz képest hiszi valakinek magát, ha tehát ezen változtatni akar, akkor nem csak magát kell jobban megértse, de a világról kell megszülessen egy tisztább képe.
Az önsimeret mindig világismeret is.
az önkép a világkép következménye.
Ha tehát az önképem nem működik a világban (amit onnan tudok, hogy nem vagyok boldog), akkor a világról alkotott képem is csiszolandó.
Hogy hogyan?
Nagyon egyszerű…
A változtatás kulcsa NEM az, hogy tudni kellene, hogy mi lesz (mint az emberek általában gondolják), hanem merni menni azzal, amit igaznak érzek, bármi is lesz a következmény.
Másképp:
Aki tudni akarja, hogy mi lesz arrogáns, és sosem fog változtatni. A változáshoz nem tudni kell, hanem bízni.
Ezt teszem most én is. És a nyári hőség (a melegedő víz) erőtlensége után, most végre dinamizmust tapasztalok újra.
Nem kell kövesd, hogy ez nálam miket jelet, de azért felsorolom, hátha van benne Számodra érték.
1.
Elkezdtem újra élő kérdezz-felelek videókat csinálni YouTube-on, de immár csak haladóknak, az ego jóga fogalmait használva, haladó témákban… Az “Ego Mastery” videók egy óráig nyilvánosak, és utána az Énakadémia Közösség tagjainak még egy napig, ami után csak YouTube tagok látják.
2.
Elkezdtem angol nyelvű videókat csinálni, külön csatornán. Döbbenetesen bénák ezek az elsők a magyar videókhoz képest, amitől persze, hogy féltem, de nincsen hova tovább halogassam.
3.
Feléledt a Fehér Nyúl, mert igenis van mondanivaló, és igenis dolgom elmondani.
4.
Humania friss lendületet kapott, erről azért nem beszélek még bővebben, mert nem elmondani, hanem megmutatni szeretném – remélem, már a jövő héten.
5.
Megbékéltem vele, hogy nem tudok egy mozdulattal több száz férfi és női kört a semmiből teremteni, és beérem azzal, hogy változást/vedlést támogató workshopot hirdetek mégis, újra, férfiaknak és nőknek, idén őszre is.
6.
Külön csoportot hirdetek haladóknak. Akik a ráció halála körül-után vagytok, és akikkel a Közösséget tovább építeni együtt remélem.
7.
Kidobtam a weboldalamat… joosistvan.com címen új oldal vár, megújult üzlettel (ahonnan a fentiek nagyrészt elérhetők).
Jó munkát!
István
Öröm, ha megosztod!
