Egy hátizsákkal indultam, kilenc évvel ezelőtt, egy romániai bált követően, egy belga nő után, egy egyirányú jeggyel Spanyolországba – akkor éreztem magam utoljára ennyire kitettnek. Délutáni alvás helyett hasított ez ma belém, hogy régi jó barátom, a káosz van újra itt, és egészen más helyzetben találkozunk, mint akkor. Látszólag. De valójában mégsem. Mert a csupasz bőrömmel indultam anno, és a csupasz bőrömmel állok itt most is. Különbség talán, hogy akkor tudtam, hogy én most az ismeretlent választom, míg ezzel szemben most rám szakadt a változás, a szó szoros értelmében. Brutálisak ezek az identitás átállások. Ahogy

az ember tudata vedlik, főnixként égetve fel a jelent, aminek hamvaiból a jövő csodaként formálódik.

Csodaként, és nem csodával határos módon. Mert ilyenkor, a káosszal érintkezve működik igazán a gondviselés, aminek mindennapos csodák, véletlenek és egybeesések sorozata az eredménye, hogy nem tudja nem támogatva érezni magát az ember közben. Nagy paradoxon ez. Is. Hogy

minél nagyobb a látszólagos biztonság (kontroll), annál kevésbé működik (folyik) az élet, tehát annál kisebb a boldogság. Míg ezzel szemben minél inkább megengedem a félelmetes, de vonzó ismeretlent, annál biztosabb minden.

Jó kép a hajózás ehhez. Mert a káoszba nem jó beleborulni – ahogy tapasztalt hajósok már tudjuk, mert a minták csődje, a vízzel való első ismerkedés által már mind tapasztaltuk, szárazföldi patkányok, mi, a szocializáció-mátrix börtönéből szabadulva, elütöttük már a gyomrunkat egyszer a vágyaink (önnön nagyszerűségünk) mélységeinek poklában búvárkodva, nem vágyunk többé a fenékre. De vedleni ettől még kell. A tudatszint evolúció nem lineáris, hanem ugrások követik egymást, aminek lényege tapasztalatom szerint az ellentétek feloldódása. Hogy hirtelen összeegyeztethetővé válik, ami összeegyeztethetetlennek tűnt, sőt kiderül róla, hogy egy. Integráció ez, egy magasabb szinten. Tézis és antitézis feloldása: katartikus szintézis, ahol egy csapásra minden az utolsó részletig egybe áll össze, amit az ember magában hosszan próbált valahogy egyeztetni, és a továbbiakban így hasznosul. Csoda. A tágabb nézőpont, a nagyobb igazság csodája, amire a feloldhatatlannak tűnő ellentmondás okozta belső feszülésből fakadó szenvedés kényszeríti az embert.

Hogy letegye, akinek hitte magát, és megengedje, aki lett.

Újra és újra és újra… aminek eredményként fedezzük fel a pont (gyermeki tudat) után az egyenest (mintakövető felnőtt), egyenes után a síkot (tudatos kereső), majd sík után a teret (részes találó), és tér után az irányt (céltudatos hős), ami után a helyes önképet és kapcsolódást, ahogy a létrán haladni lehet, ami a saját végső konkrétságunkat, tehát az országot mutatja végül meg (szolgáló testvér).

A káosz a korszakhatár jelzője, s így a változás biztos katalizátora, mert végül az életet választja az ember, ritka kivételektől eltekintve. Az újat. Ami előtte elképzelhetetlen volt, ha beszéltek róla sem értettem, és mégis: van, sőt működik, nekem és bennem. Általam! Elképesztően nehéz, mert döbbenetesen félelmetes, mert annyival sokkal nagyobb. Mint én. Mint amit magamról valaha gondolni tudtam-mertem-reméltem. És mégis: TUDJA az ember, mert érzi, majd saját két szemével LÁTJA, hogy a járhatatlannak vélt út márpedig megnyílik – és a káosz világot magába foglaló üveggolyó tükrében e ritka pillanatokban a jövő is valóságosan látszik. Nem bizonyosságként. Mert millió ponton bukhatunk el, és ezt tudjuk. De elérhetőként, valóságosként, lehetőségként, aminek TUDJUK, hogy a potenciálját magukban hordozzuk, tehát amit megteremteni Dolgunk.

HIGGY magadnak, ember!

HIGGY magadnak, mert nem Te beszélsz Benned, hanem a Teremtőd-Teremtés-Sors-Tao-Mindenség – jövendő önmagad képét sejted, magadhoz tenmagad hívod a megérzéseid által.

Amit el tudsz hinni, arra képes is vagy.

NEKED MI AZ ÁLMOD?!

A káosz félelmetes, igen, de a mindenség erejét: AZ Erőt önti Beléd, ha el mered hinni, hogy talán sokkal nagyobb vagy igazából, mint amit magadról a fejedben gondolsz – Kapcsolat és Közösség születik így meg.

Bátorság!
… és:

MONDD az álmodat el!

Szeretettel,
István


Ingyenes EgoYoga előadás: ITT.
Hely, ahol elmondhatod: EMITT.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!