Szombat van. Jézus meghalt tegnap. Sírba tettük. Várunk.
Hogy látjuk-e még valaha? Őszintén… én nem reménykedem. Figyeltünk rá, hittünk neki, bíztunk benne, és követtük őt, de annyira elképesztően lehetetlen, amit mondott, hogy valóban feltámadna. Én nem tudom elképzelni. Te talán igen, de én nem. Képletesen kellett értse.
Megöltük az igazságot.
Nietschével szólva: Istent.
Szabadság, végre, igen, ÉN… győztünk.
Magunkra maradtunk.
Magamra maradtam.
Szerinte, Jézus szerint egymással van dolgunk, testvérként szeretni idegeneket, ellenséget is akár, magunkat másokért adni, és… mi… megöltük őt. EZÉRT öltük meg. Mert NEM akarunk másokkal foglalkozni, hanem magunknak akarunk többet, és MÉG – mindent.
Dejó.
Most végre ÉN vagyok az első, magammal foglalkozom, és magam szeretem, és magam kényeztetem, és senki nem borogatja ennek helyességébe vetett hitem. (Mert Jézus borogatta. Basszus. Annyira éreztem őt hallgatva, hogy igaza van – és mégsem voltam rá képes, hogy a viselkedésemen változtassak… MUSZÁJ volt megölni őt. Hogy elhallgasson. Mert nem bírtuk elviselni, mert nem akartunk szembesülni azzal, amit mondott.)
Meghalt.
Egyedül vagyok.
De még mindig hallom…
Visszhangoznak a szavai a fülemben.
Szeretem magam, persze, de engem senki nem szeret, pedig oly nagyon vágynék már rá. Csudába. Mit tegyek? Szeretem magam még, és jobban, ÉN, imádkozom és meditálok, és tudatos vagyok, és figyelek az énidőre, és ajándékokkal kényeztetem magam, és közösségbe járok, sportolok és egészségesen élek – de közben érzem, hogy Nélküle hiába minden. Mert igaza volt. Ezt érzem. Felírta valaki, amiket mondott?
Egyedül vagyok.
Megöltem Istent.
ÉN öltem meg.
Mert mélyen bent egyetértettem.
Megöltük Istent, és azonnal be kellett a helyét töltsük… tehát magunkból csináltunk isteneket. Az egy abszolút igazság kivégzése után szubjektív igazságok kaleidoszkópjára bomlott a világ, nincs többé egységes kép, irány, fókusz, cél – káosz hatalmasodott el az emberiség felett. Miközben mindenki annyira fontos. Oly nagyon értékes. ÉN lettem isten. És Te, és mindenki más… a világban 8 milliárd isten háborúzik és vitázik.
Mert megöltük az Egyet.
Megérdemeljük.
Nem vagyok boldog.
Szeretném, ha feltámadna mégis.
Igaza volt.
Ez a hírlevél a tegnapi folytatása. A sorozat záró elemét holnap küldöm majd.
Öröm, ha megosztod!
