“Kérj, és megadatik!” – Gyermekkorunk óta hallgatjuk ezt a mondatot, és… mintha nem működne. Vagy nem mindig. Ami egy isteni ígéret esetén gond, hiszen annak mindig működnie kellene.
Az a tapasztalatom, hogy hiten múlik. Az teljesül, amiben bizonyosságom van. Hogy ez Lesz, és Így lesz. És ha csak szemernyi bizonytalanság van bennem, akkor nem – ha bizonytalanság van bennem, akkor az nem Kérés, hanem követelőzés-hiszti, és mint ilyen: eredménytelen.
A római százados kéri, hogy meggyógyuljon a szolgálja, és annyira biztos benne, hogy a kérése teljesül, hogy nem is akarja, hogy Jézus vele jöjjön… sőt: előbb ajándékokat vásárol a helyett, hogy hazarohanna. (Vagy legalábbis a The Chosen így meséli ezt el, ami megérintett engem.)
(Helyesen) Kérni azért nagyon nehéz szerintem, mert szinte fölösleges.
Hiszen TUDOM, hogy így lesz. És mégis fontos kimondani. Kérni. Mégsem fölösleges… Mert tanúságot KELL a Hitemről tegyek:
a Kérés lényege nem az, hogy kérek, hanem hogy kimondom, amiben Hiszek.
Kimondom magamnak, és ország-világ előtt, de főként a Teremtőnek.
Az emberek nagy része nem Kér valójában. Nem tud Kérni. Mert nem HISZ. Nem Istenben nem hisz, hanem abban, amit Szeretne, a Csodában nem Hisz, hogy az Lesz. És mivel nem hisz: követelőzik – az emberek kéréseinek 99%-a arrogancia, kevélység, hübrisz, hogy azt hiszi tudja mi a jó neki, tehát követel-könyörög, erőltet-erőlködik. Ami persze aztán nem történik. Mert NEM az az időszerű.
Lerobbantam a múlt héten. Teljesen… A szervezetem nem bírt a betegséggel, gyógytea, rengeteg vitamin, immunerősítő légző gyakorlatok és köpölyözés ellenére sem (hiányzik a lép), és a harmadik lázas éjszaka után antibiotikumot kellett szedjek, amitől napokig gyenge voltam.
Hálás vagyok ezért a pofon sorozatért most. Nagyon. Mert ráláttam magamra, hogy mennyire akarok, mennyire hisztizem, mennyire arrogáns vagyok. Hálás vagyok, mert tényleg feladtam a Humania-t, és persze, hogy segítséget kaptam… üzenetek formájában, termékfejlesztésben, sok tesztelő és pénz is érkezett, és tiszta (a torzulásomat-hibámat mutató) tükröt, és inspirált ötleteket, valamint egy álmot is kaptam. Nem lehetett másképp, mert TUDOM, hogy ez a dolgom. Mély bizonyosságom van.
A teremtő ige letéteményese az ember.
A Legyen! aktuális gondnoka-gazdája, a Jóisten földi munkatársa – a mi Dolgunk, a mi Meghívásunk Alkotni-Formálni-Teremteni a világot magunk körül… a mi Felelősségünk nevet adni, és gondozni.
DE bármire nem vagyunk képesek. Mégsem. Hit ellenére sem. Nekem például nincsen saját energiám. Hiába látok egészen elképesztően tisztán, és hiába érzem, hogy mi helyes-időszerű-jó MINDEN pillanatban, sőt nem csak a magam, de mások vonatkozásában is: TEREMTENI én egyedül nem tudok, mert saját erőm nincsen, tehát nem tudom fenntartani, belepusztulok, ha teremteni önerőből próbálok. Hanem én irányítani tudok. Helyes irányt adni. Rengeteg energiának akár, de nem lehet az enyém. Rászorulok másokra, hogy mások, akiknek Van, rám energiát Bízzanak. Olyan ez mint egy karmester. Zsigereimben érzem a szimfóniát, de magamban csak dúdolni tudom, mert nincsen saját hangom – nagyzenekar kell, hogy az valóban megszólaljon. Abban élek, ott tudok csak létezni, ahol Tőletek bizalom-figyelem-meghívás Van. Teremteni csakis együtt tudunk.
Teremteni CSAK együtt tudunk, és CSAK olyat, ami a világban MOST időszerű. A Teremtés lényege NEM az, hogy meglesz, amit ÉN Akarok, MERT ÉN Akarom – hanem, hogy Az Akarattal összhangban vagyok, ÉS ezt kifejezem, tehát LESZ-VAN, amit Kérek, MERT időszerű.
Elgondolkodtam most, hogy miért olvassátok ezeket a hírleveleket. Hiszen több ezren megnyitjátok… És arra jutottam, hogy nem hasznos-szabad ezen gondolkodjak. Hanem az én dolgom, hogy derűsen rendelkezésre álljak. Abban, amivel derűsen-könnyen tudok. Akarás-erőlködés helyett.
Újrakezdem a személyes férfi-nő workshopokat – amik témája a korszakos ábra, és hogy Te hol jársz és miként léphetsz tovább –, február második szombatján (feb 14.) várható az első alkalom. Változatlanul a Barabás Villában lesznek, de a korábbi gyakorlattal szakítva: ezek most vegyes csoportok. Tehát nem férfi és női workshop, hanem férfi-nő workshop. Részletek, előjelentkezés itt.
Köszönöm, hogy olvassátok ezeket!
Jó munkát!
István
Öröm, ha megosztod!
