Konkrét Férfi az Út, sok szó esett már erről, hogy a nagy ezotériából, vallásból, spiritualitásból, önmagam megismeréséből, mesterek és jósnők függéséből tovább KELL lépni, megadásba, követésbe, nemakarásba. Mégpedig tettekben és nem gondolatokban, dőlni, kérdés nélkül, azonnal, maximális bizalommal, ha felkér akivel összekapcsolódott a tekintetünk. Tovább
Vannak helyzetek, a totális elakadás helyzetei, amikből tovább lépni, megújulni csak úgy, csak akkor tudok, ha NEM beszélem meg. Mármint azokkal nem, akikkel eddig. Fontos ez. Hogy akikkel eddig mindig megbeszéltem, ők a helyzet részei, és nem a megoldásé – ha velük megbeszélni megoldás lenne, akkor elakadva sem lennék. Tovább
Van olcsón jót. Igen. Sőt, gyakori a mai világban – de sosem sokáig. Mert magát emészti, aki olcsón, tehát érték alatt ad, bármit, hamar kifogy a tartaléka, és nem tudja tovább csinálni. Tovább
Az identitásom forrása az aktivitásom, cselekvés, tapasztalás, ezért nagyon nehéz a nemcselekvés időszakait megéljem, ami viszont periodikusan érkezik, újra és újra, amikor időszerű. Érték, mikor érkezik. Sőt. Nagyon fontos hagynom, megélnem, mert a nemcselekvés az alapja a megújulásnak, a következő időszaknak tehát. Izgalmas ez. Minél tovább bírok nem cselekedni, annál mélyebbre jutok, merülök, olvadok a Vagyok állapotba, tehát annál melyebbről cselekszem, mikor újra cselekedni kezdek, annál tisztábban, annál nagyobb erővel. Csodaszép ez, hogy Tovább
Ez foglalkoztat, napok óta már, merthiszen, persze, könnyű a válasz, tudom, a tapasztalásnak Van értelme, csakis, amint az elmúlt napokban irogattam róla. Csakhogy. Az történik. A tapasztalás mindenképp történik, azáltal, hogy Vagyunk, automatikusan történik. Hmm. A Hogyan tehát a valódi kérdés. Hogyan vegyek részt, ebben, a Táncban, ami a tapasztalás … Tovább
Az önreflexió csapdája, hogy világos képem van arról, hogy mit csinálok épp, pl. „hiszti, „türelmetlenség”, „önzés” – és arról is, hogy hogyan „kéne” működjek, pl. „szeretet”, „elfogadás”, „türelem”. Ami azért nagy kihívás, mert mivel értem, hogy így lenne „jó”, tehát meg is próbálom, holott nyilvánvalóan nem tartok ott, hiszen, ha ott tartanék, akkor úgy működnék, próbálnom sem volna mit. Megoldás van, de nem egyszerű. Vállalni, ahol tartok. Tehát NEM próbálni tovább megvalósítani azt, ahol tartani szeretnék, ahol tartanom „kéne”, hanem Tovább