Férfi az Ügyben, Nő a Férfiban, régóta írok erről. És hogy alázat a kapcsolódás kulcsa. De akkor most meg is magyarázom a radikálisan keményet, ami sokakat felháborít, hogy miért a konkrét, a vak, a szervilis engedelmesség, hogy miért a totális odaadás az út, hogy miért nincs másképp igazi kapcsolódás, miért nincsen másnak értelme. Tovább
Sokakat látok különböző függőségekkel küzdeni: önmarcangolás, vita, evés, sorozatok, alkohol, pornó, drogok, hogy ezeket legyőzni, a függést meghaladni próbálják, azonban nekem az a tapasztalatom, hogy ezt nem lehet. Tovább
Sokat szomorkodunk találkozások, pontosabban elválások miatt, amiben nekem sokat segít, hogy az az élményem, hogy vannak életre szóló és örök életre szóló kapcsolódások. Tovább
Hogy nem figyel? Nem ért? Érzéketlen? Bunkó? … nyugodtan sértődj meg. Bár másrészt semmi értelme. Tovább
Mindannyiunkat vár végül. A személyes nagy válság, a sűrű sötét erdő, az Ember születése. Tovább
Ha csinálom, nem lehet rám építeni. Ha Célom van. Ha Akarom. Csinálom vagy Vagyok. Cél vagy Szolgálat. Csudába is, kemény ez. Hiszen a Vagyok sem jelent iránynélküliséget. És mégis aknázom magam és a Dolgom folyamatosan alá azzal, hogy Csinálok. Konkrétan. Céllal. Amit pedig már nem kéne, nem nekem kéne, mert nem az én Dolgom. Hiány okán csinálom, mert Látom, ami időszerű, de mégis tévedésben vagyok, mert NEM Dolgom csinálni. Sőt. Ellenkezőleg. A dolgom csakis a Tér. Tartani azt. A Teret tartani, és nem pedig elvenni másoktól azzal, hogy továbbra is csinálok. Hmm. 2015 a nemcsinálva haladás éve lesz, kell legyen, mert csakis így léphetünk tovább. Ha meglépem, hogy NE lépjek. Sőt. Hogy ne is akarjak Lépni. Mert csakis akkor van Tér és Szeretet. Ha az Irány és a Rend világos, de én többé nem Lépek. Akkor Van tér. Neked, Neki, Nekünk. Csudába is. Lenni a Dolgom. Semmit csinálni. Hogy ÉRkezni lehessen hova. Ennyi. Hmm. Az időszerű kihívás, mindenkinek a magáé legnagyobb, számomra is. Tetszik vagy sem. Elvégzendő.
Közkeletű tévedés, hogy a vezetők magányosak, ami azonban nem szükségszerűen van így. Sőt. Nincs így. Tovább
Hogy a közösség másképp működik, mint ahogy az emberek gondolják, arról tegnap esett szó, most tehát a választás nehézségéről. Ugyanis nem könnyű választani. Látszólag bár óriási a kinálat, vallási, üzleti és politikai, sőt hobbik körül szerveződő és civil közösségek is várnak, változatos prioritásokkal, de valójában ez mára olyannyira töredezett, hogy nagyon, nagyon nehéz bármit is valóban, tehát teljes emberként választani. Tovább