Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Ítélet? Igen.

Berzenkedik az ember, erősen és soká, hogy mi alapon, milyen Jogon, hogy a pont a szeretet parancsával ez milyen ellentétes, ítélet, ugyan, de másrészt érezzük mégis, hogy eljön. Tovább

Pusztába KI!

Notehát. Indulj, KIfelé, MENJ! … Hasznos, sőt döbbenetesen fontos ez, minden tavasszal, az összes hiedelmeket és büszkeséget és egó elképzelést amennyire csak lehet lebontani, brutális alázat, homok evés, csikorgó fogak, szenvedni KELL, mert valóban szembesülni csakis így lehet, Tovább

Emberi törvény sosem abszolút.

Egy ideje foglalkoztat ez, hogy a násznép nyilván nem szomorkodhat, de honnan tudom, hogy mikor vagyok esküvőn? Továbbá mért ne lehetne örömömben böjtölni? Hmm. Aki böjtöl szomorú? Mondhatjuk, ezek szerint. Másképp: aki böjtöl, annak felfedeznivalója van, befele figyel, nem vesz külső ünnepségekben részt. Fontos, igen, évről évre fontos a böjt. Tisztulás, továbblépés, korszakzárás lehetősége. Változna ez, ha a legnagyobb tanító itt lenne épp velem? Akkor nem böjtölnék, avagy: tud ő nekem többet adni, mint a böjt tudna? Nyilván. Hiszen tőle és vele többet tanulhatok mint bármilyen befelé fordulás által, ép elméjű ember tehát rá figyel, követi őt, bármilyen évszak is van, a Tanító valóságosan felülírja a böjtöt is, Hatalma van rá, Jó nekem, ha hagyom, hogy felülírja. No hát ezért nem abszolút törvény a böjt. Sem. Létezik nagyobb. Kövesd, ha Látod!

–

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”

Mt 9,14-15

Veszítsd el magad!

Nincsen nagyobb tanács. És praktikusabb sincs. Elképesztően abszurd mennyiségű energiát tudok magamra pazarolni. Vágyak és félelmek, fantáziák és aggodalmak, nagyszerűségem és hogy nekem mi minden „jár” dédelgetése, ebből fakadó egó harcok napi szinten visznek órákat el. Tovább

„Illatosítsd be hajadat!”

Annyira nagyon szép ez. Az Üzenet. Az Ünnep. A Jelentőség. Karácsonnyal az Új Fény már megérkezett, miután Advent növekvő sötétsége a hiányt megmutatva erre engem felkészített, a lelkemben így helyet csinált, de igazán ez a folyamat, az ezévi pontosított Irány és Funkció befogadása a ma kezdődő negyven napos böjt és Húsvét által zárul csak le. Tovább

A Főnix Útja.

NE akarj reakciót. Van, hogy nincs. Sőt. Olyan is van, hogy távolság van épp. Nem feltétlen távolodik olyankor, pontosabban igen, de nem feltétlen Tőled, hanem gyakran a világtól. Minden Férfinak van egy magányos szigete, a lelke legmélyén, a kékszakállú várának legfelső szobái, ahova bár neki magának sem feltétlen jó, de el kell vonuljon olykor. Maga miatt. A Dolga miatt. Perspektíva és új erő miatt, a főnix útján a szenvedésbe bele és le és át, hogy aztán megfiatalodva térjen onnan egy újabb korszakra vissza. Engedd. Legnagyobb hiba nem engedni, mert mindenképp mennie kell, ha nem engeded most, akkor kicsit később fog, közvetlen azután, hogy Téged levágott előbb. Mert mennie kell. És aki nem engedi, akadály. Fontos ez nagyon. Hogy Férfi csakis az maradhat, aki hajlandó a halállal időről időre szembenézni. Mert így kapcsolódik az erejéhez, így fiatalodik meg. Alkalomról, alkalomra, a téli álom után tavasszal mindenképp, hogy lemegy oda, a lelke legmélyére egy hatalmas fákjával, bevilágít, aztán kardjával a falat megkocogtatja, erő sem nagyon kell hozzá, pontosan tudja, ismeri, érzi a gyenge pontokat, be is dől egy kisebb rész azonnal, életveszély, igen, félig maga alá is temeti, de nincsen más út, le kell az odvas résszel ilyen módon számolnia, évről évre, mert nagyot, magamat, Várat csakis sziklára építhetek, fel kell tehát MINDEN önbecsapást, minden hazugságot számolni, és aki ezt megteszi, aki ezt túléli jöhet újult erővel fel, szó szerint újult erővel, mert őszintébben, tehát Igazabban, tehát egyel ismét önazonosabban, miután egy rántással rakja aztán az országát maga körül helyre. A Férfi. Tavasszal. Farsang után a nagyböjt. Ez. Akár 40 nap. A husvéti újjászületésig. Engedd!

Sőt.

Jobb ötletem támadt, MOST, az írás által, meg is hirdettem tehát: A FŐNIX ÚTJA néven öt alkalmas tréninget tartok, Férfiaknak. Küldd nyugodtan, akit szeretsz!

Jelek.

Jelek. Minden pillanat az és jeleket kér mégis a hitetlen nemzedék, még a legközelebbi kör is. Könnyű lenne úgy. Az egyértelműség a választás, a döntés, a saját felelősség, a felnőtté válás megkerülése lenne – jó, hogy nincsenek jelek. Higgy. Ha mersz. Kövess. Ha mersz. Szenvedj. Ha nem. Még. Amíg hinni nem kezdesz.

–

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet.” Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.

Mk 8,11-13

Newer Posts
Older Posts