Mozgalmas volt a hét első két napja, legalább negyven emberrel találkoztam, ugyanis sikerrel indult hétfőn a KIRÁLYNÉKÉPZŐ, aztán a MÁGIA MŰHELY is közvetlenül utána, kedden az ÉNAKADÉMIA KLUB-ba is sokan jöttetek, és – ezért kezdtem most írni – sokan mondtátok, hogy amit én hirdetek szerintetek erős, nektek hasznos, sőt többen azt is, hogy mindez Continue Reading
A sorrend. EZ a sorrend, így, születnek, sorban, ezt tapasztalom, magamban. Hit először, a mélypont ajándékaként érkezett, de még nyers, sőt vakon arrogáns volt olykor, Continue Reading
Nincsen mindig meg. A belső hang, a bölcs, a király, abszolút nem, nekem semmiképp. Olykor visszavonul. Mert elüldözöm. Continue Reading
Elvonult. Amikor látta, hogy erőszakkal királlyá akarják tenni: elvonult. Hová? Vissza. Pontosabban? A hegyre. Hogyan? Egészen egyedül. Miért. Miért is? Mert nem akarta. Nyilván. De miért nem? … Continue Reading
Látni? Kevés. Persze, hogy tapasztalnom kellett, idén is, semmi nem változott. Mint Tamás. Nekem az elmondás kevés, hanem várok és szenvedek, míg aztán a nyolcadik napon, végre elég nagy a sötét, hogy a fényt észrevegyem, és akkor ujjat mélyen a sebbe, Continue Reading
Vicces, ahogy lendület, lassulás, feszülés, válság, zuhanás, becsapódás, megújulás, lendület, lassulás, feszülés, válság, zuhanás, becsapódás… követi egymást, újra és újra és újra. Hogy ebben hol a fejlődés, mi változik, hogy akkor az egésznek mi értelme? Hmm. Nagyon is sok. Continue Reading
Nagyon éles a szemem, és évek óta nézek vele a Napba – engedem a Napot a szemem kapuján keresztül magamba. Írtam is erről, hogy mennyire jó, tisztít és tölt, fontos része a reggeli rítusomnak, hogy ajánlom. Aztán túlzásba estem,
Szó szerint értelmeztem ezt a részt, gyermek koromban. Aztán pogányságom évei alatt nem törődtem vele, félreértésnek bélyegeztem magamban, elferdítették az évszázadok mottóval, és legújabban… újra szó szerint értem. Két értelemben is. Egyrészt, hogy az idő nem korlátlan. El fog telni a bolygó, a világ ezen része felett, és akkor megítéltetünk. Másrészt pedig, hogy ezzel egyidőben […]
A nőt szeretni kell. Gyöngyöző mosolyig ölelve puszilgatni minden áldott reggel. EZ a férfi dolga. Mármint kötelessége. Mármint csak akkor működik az együttesség, ha így ébredünk, ami azonban csakis akkor van így, mert akkor magától értetődő, ha a férfi
A tettek csodája, hogy ellenállhatatlanok. Abszolút bizonyíték a tett, szavaknál messze erősebb, olyannyira, hogy még a saját hazájában is szerezhet általa az ember becsületet. Érdekes ez. És lassú.