Hogy az ingyen adás nagyon magas fok, volt már róla szó, hogy én még nem tartok ott, mert még építkezni Akarok, ami tehát a „méltó a munkás a maga a bérére” korszak, nagy kihívása a viszonzás, hogy el is kell, muszáj elkérni, amire szükségem van, mert csak igy derül ki, hogy érték-e egyáltalán a Világ, a másik ember, a cég, az ügyfelek, a Férfi számára, amit én hozzáteszek, hogy Valóban Neki / nekik szól-e, hogy helyesen szólok-e, Continue Reading
Gyakori élményem a sötétség. Hogy nagy. Hogy SOK a munka, hogy kevés a munkás. Szólítalak tehát! Continue Reading
Siker. Relatív, azon belül is furcsa szó, de mégis merem használni, mert első fesztivál szereplésünk kapcsán valóságosan ez az élményem. Hogy siker. Volt. Sőt. Continue Reading
Sokat kínlódtam ezzel a témával, és sokakat látok benne. Mert a megtalált jóság eredménye, hogy ingyen akarjuk, adni, bárkinek és mindenkinek, segíteni, hogy a világ jobb hely legyen, csakhogy „üzleti modell” nélkül bevételek nincsenek, és az ember maga szárad ki, hal a kísérletbe bele. MOL, Apple, katolikus egyház, Teréz anya. Continue Reading
Soká, éveken át rohangáltam fáklyával a kezemben, hogy ím, megvan az út, a mód, a Fény, és nem értettem, hogy emberek miért utasítanak el. Aztán figyelni kezdtem. Figyelni kezdtem, és Continue Reading
Csodák voltak a tegnapi téma, hogy vannak, de hit az alapja, ami csak akkor megy, ha értékesnek érzem magam, ha tehát nem pusztán magam miatt kérem, és ma ugyanez tovább, hogy harag sem lehet bennem. Continue Reading
Pünkösd vasárnap van és az emberek nagy része leginkább csak a szabadnapnak örül, de amúgy abszolút nem tud mihez kezdeni vele. Ezt látom. Continue Reading
Szeretve lenni. A legnagyobb dolog, mindannyiunk vágya. Lassan fedeztem fel, hogy amennyire én szeretek, amennyire én szeretet gyakorlásában vagyok, annyira szeretnek engem mások, lehet engem szeretni, pontosabban nem is, Continue Reading