A boldogság nézőpont dolga. Erre jutottam, évekkel ezelőtt már, és másrészt, hogy a helyes erőfeszítés az alapja. Ami helyes nézőpont, tehát világkép nélkül nincsen. Nehézség ebben, hogy bármely világkép lehet helyes, vagy tűnhet annak, míg az ember az eszével választ, hiszen minden és mindennek az ellenkezője is megindokolható. Soká csináljuk. Pontosan ezt, hogy indokoljuk így, aztán úgy, aminek egyetlen lehetséges kimenetele, hogy önközpontúságunk bár apró örömöket ad, de minden racionális indok ellenére sem működik , tehát döcög, az egész, azzal arányban amennyire magunkból indulunk ki. Igazság van. Sőt. Isten. Van. Részesség van, tehát a különállás tévedés, és az élet a saját igazság elengedésével arányban működik. Tanítás. Igen. Hallja az ember, de az kevés, tartani is kell magát, magán kívül, hogy élet legyen. Lehetséges. Mégpedig pontosan önzés és függés alapján, mert nekem a legjobb, és mert nem ismerek számomra nagyobb boldogságot, mint ez. A kapcsolat.
–
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és tanítványaim lesztek.
Jn 15,1-8
Öröm, ha megosztod!
