Elgondolkodtató számomra ez a mondat. Mert Continue Reading
Author / Joós István
Lelkesedés ÉS Játékosság
Soká volt számomra furcsa, sőt nevetséges a munka ünnepe, azonban egy ideje az egyik legnagyobb. Ünnep. Ez. Hogy Van Dolgom, és tehetem, hogy ezáltal résztvehetek az össznépi játékban, közösséghez tartozom tehát, pontosan a tevékenységem, a munkám által, mert az igazi közösségem az, azok, akikkel az Ügy közös, akikkel együtt dolgozunk. Nem volt mindig így. Sőt. […]
Aki nekem hisz, nem nekem hisz.
Mozgalmas volt a hét első két napja, legalább negyven emberrel találkoztam, ugyanis sikerrel indult hétfőn a KIRÁLYNÉKÉPZŐ, aztán a MÁGIA MŰHELY is közvetlenül utána, kedden az ÉNAKADÉMIA KLUB-ba is sokan jöttetek, és – ezért kezdtem most írni – sokan mondtátok, hogy amit én hirdetek szerintetek erős, nektek hasznos, sőt többen azt is, hogy mindez Continue Reading
Jót és Jól!
Amire, akire az emberek hallgatnak. Az igaz. Értve ez alatt, hogy jó, tehát időszerű, és jól is van csinálva, tehát megfelelően érthető. Amit senki nem követ, pedig nem az. Continue Reading
Hit, Remény, Szeretet
A sorrend. EZ a sorrend, így, születnek, sorban, ezt tapasztalom, magamban. Hit először, a mélypont ajándékaként érkezett, de még nyers, sőt vakon arrogáns volt olykor, Continue Reading
Ne féljetek!
Nincsen mindig meg. A belső hang, a bölcs, a király, abszolút nem, nekem semmiképp. Olykor visszavonul. Mert elüldözöm. Continue Reading
A király belül Van.
Elvonult. Amikor látta, hogy erőszakkal királlyá akarják tenni: elvonult. Hová? Vissza. Pontosabban? A hegyre. Hogyan? Egészen egyedül. Miért. Miért is? Mert nem akarta. Nyilván. De miért nem? … Continue Reading
Egy vs. Egyetlen
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ez van. Mégpedig nők számára is… Gyakori megfogalmazás, sokat hallom, hogy ő nem egy akar lenni a sok között, hanem az Egyetlen. És én értem. Szorítok. Azonban Egyetlen végül csakis az lesz, aki képes átmenetileg túllépni ezen a reményen / várakozáson, és vállalni, hogy Continue Reading
A bizonyosság LEFELÉ van.
Látni? Kevés. Persze, hogy tapasztalnom kellett, idén is, semmi nem változott. Mint Tamás. Nekem az elmondás kevés, hanem várok és szenvedek, míg aztán a nyolcadik napon, végre elég nagy a sötét, hogy a fényt észrevegyem, és akkor ujjat mélyen a sebbe, Continue Reading