Traviatán voltunk tegnap, ajándékba kapott jegyekkel.
Szép volt nagyon, és másképp érintett, nagyon, mint a régi opera-élmények…
Három érzés, gondolat kívánkozik most belőlem ki.
1.
Szerelemből élsz, vagy imádsz?
Egyszerűbben:
Figyelemből élsz, vagy figyelsz?
Meg egyszerűbben:
Adsz, vagy kapni próbálsz?
Végül ez egyik vagy másik, teljesen bináris, DE mégsem döntés. Hanem állapot. És ahhoz, hogy az elsőn túljusson az ember bele kell halnia, hogy kapni próbál, AKAR, követel, remél, MINDEN erejével – hogy NAGY próbál lenni, hogy magát az első helyre helyezi.
A kicsiség kulcsa a nagyság próbálkozásba belehalni.
2.
Megrázó, ahogy az olló nyílik, a társadalom kétfelé szakad, az egyszer volt középosztály immár nem csak az ingatlanpiacról és a német autókból, de az éttermekből és a kultúrából is kipontozódik. Egyrészt. Másrészt hitem és tapasztalatom, amire magam is példa vagyok, hogy a Saját Úton járva is elérhető a középosztály életszínvonala. Azok csúsznak le, akik (1) nem találják, nem választják az Útjukat, (2) nem merik felvállalni az értéküket, és megkérni az árát – végül, ami még fontosabb: (3) egyedül vergődnek, ahelyett, hogy közösségeknek esélyt adnának, segítséget fogadnának és maguknak helyet találnának.
Mely okból szerintem
Nagyon jó, értünk van a gazdasági válság, mert az emberek nagy részének nagyobb szenvedés, több motiváció kell, hogy változtassanak.
3.
Gyalázatnak éltem meg az operát. Nem nagyon, de kicsit. Hogy magunkat ennyire középpontba helyezzük, hogy ilyen egészen elképesztően rengeteg energiát a kis emberi szerelem, mint “legnagyobb dolog” ünneplésébe vesztegetünk, aminek templomot is építünk. Méltatlan ez. Méltó (itt tartunk, ez van), de helytelen. Helyes (ez igaz most), de rendetlen.
A zene a dicsőítés módja, amit emberi vágyak megéneklésére használni önimádat, tehát zsákutca.
Elmerengtem, hogy vajon hányan érzik a közönség soraiban ezt. Aligha sokan. Még. Ami változni fog a következő száz évben.
Köszönjük szépen a jegyeket!
Jó volt kimozdulni.
Jó a világra reflektálni.
Hálával,
István
Öröm, ha megosztod!
