Virágvasárnap… Apu 4 éve halt meg. Csodaszép nap volt, szeles, rohanó felhőkkel, és délután látogatóba mentünk hozzá négyen, a testvéreimmel. Együtt. Amire semmikor nem volt még a szüleim válása óta példa. Utolsóként léptem a szobába. Még rám nézett, és aztán elment. Különös kegyelem, hogy jelen lehettem. Különös kegyelem, hogy már tudok jelen lenni. Különös kegyelem, hogy már nem a jelenlét a legmagasabb rendű élményem. Hanem a részesség.
Podcast készült a héten – az az a műfaj, amelyikben sok mindenről beszélek össze vissza – és magamat is megleptem azzal, hogy a hit szintjeit sikerült egy szerintem egész jól érthető hét percben összefoglaljam, ami kivételesen külön is elérhető lett:
Virágvasárnap… Az ÖRÖM napja. Az ÜNNEP napja. A VÁLASZTÁS napja. A HIT UGRÁSÁNAK napja – hogy az ember MEGY. Bármi is lesz. Amerre KELL. Tovább.
Vicces, mennyit mondogatják emberek, hogy nincsen “kell”. Pedig nagyon is van. A külső kell valóban veszélyes, mikor az ember másoknak vagy magának próbál megfelelni. Világvasárnap számomra az Igazság, a helyes KELL ünnepe.
Neked mit kell?
Biztosan érzed, mindenki érzi. Emberekkel húsz éve dolgozva ezt látom az egyedüli kihívásnak, a Fő Feladatnak – hogy az igazi “kell”-t kimondani segítsek.
Mert
Akinek kimondani sikerül, az hamarosan Tenni is fogja.
Virágvasárnap a KELL napja, tehát ami nem is a döntés, hanem a magamat az igazságnak megadás napja… aminek a kereszt és a szenvedés (a csakis így megvalósuló helyes szolgálat) már csak következménye.
Örömmel adom közre a Hit Szintjei ábrát.
Boldog virágvasárnapot,
Jó munkát!
🌷
Hálával,
István
Öröm, ha megosztod!
