Van-e új bor? Lehetséges-e egyáltalán új bor napjainkban, Krisztus után kétezer évvel?
Igen.
Ezt látom, így érzem, hogy az új bor nem istenkáromláromlás, legkevésbé sem, hiszen nem a bor lényegéről szól, a bor marad bor, hanem annak elkészítéséről. Igenis lehet új bor. Napjainkban is. Sőt. A bor változatlan. Ugyanaz, mint akkor. A földi emberek lelkének szőlő esszenciája elszakítás és préselés, tehát szenvedés, majd összezártság és meleg és egy kis katalizátor, tehát kapcsolódás és példa hatására alakul át borrá, napjainkban is, generációról generációra, és ez nem hogy lehetséges, hanem Óriási szükség van rá.
Ez van.
Maradhatott volna szőlőlé, egy kis tartósítóval, vagy ha a folyamat felett a kontroll nem megfelelő, ha a hordó, a pince hőmérséklete, a katalizátor mennyisége és minősége nem Igaz, akkor ecetté lesz. A lélek. Ezt látom. Továbbá, hogy a lelkek nagy része a biztonság kedvéért inkább szőlőlé próbál maradni. Onnan jött, azt ismeri, megértem. De a teljes emberi élet csakis borként, tehát átalakulás, a lényeg gyökeres megváltozása által megélhető, aminek nyilvánvaló fájdalma az elszakadás és a prés, illetve nyilvánvaló veszélye az ecetesedés.
Hogy min múlik?
Érdekes ez, és nagyon fontos, hogy NEM RAJTAD MÚLIK. Nem. Az emberi lélek szőlőlé, és kész. Mindenképp az, és borrá magában semmiképp nem válhat. Nem és kész. Mert jó borrá az ember csakis kemény saját szenvedés után megtalált megfelelő, tehát zárt és meleg, de nem túlmeleg körülmények, illetve katalizátor által lehet. Igy tehát a lélek átalakulása és a bor másokon múlik, pontosabban másképp: azon a döntéseden múlik hogy
Kikre bizod magad.
Melyik hordóra, melyik gyárra, melyik pincemesterre. No és ezért irogatok én itt. Mert azt látom, hogy a hagyományos hordók és gyárak bár jó bort ígérnek, de csak szőlőlevet konzerválnak. Kivéve a kicsiket és hangosakat, ahol meg ecetesedés folyik. Van Igazabb, lehet Jobban. Ez az élményem. Ezen dolgozom. Erre hívlak, Férfi és Női vezetőkre nagy, hatalmas az igény, felvállalt példákra tehát, gondolkodj el, érezz bele a felelősségedbe, ha olvasod ezt. Semmi stressz. De ettől még így van, és nekem dolgom mondani, hívni. Keress! Gyere!
Az új tömlő mindazok felelőssége, akik tehetnek érte.
Ugyanis kell. Az új bornak, az újra jó, a kész bornak nyilvánvalóan kell új tömlő is, mert a régi kiszakad, ha csak foltozgatjuk. Nem népszerű ez, megértem, de muszáj. Új rend, új működés KELL, mert az a kétezer éves “lélek gyár” amiben én is felnőttem, ami Krisztus tanításaira épült szinte teljesen megkövült azóta. Rítusok és szokások által konzervált szőlőléként soha nem lehet az ember boldog. Tudunk jobbat. Meggyőződésem. Látom. Fel kell tehát építsük, csakis együtt varrhatjuk meg az új tömlőt, új csoportosulást, ahova érkezni lehet.
–
Abban az időben Keresztelő János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért néhányan odamentek Jézushoz és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy Keresztelő Jánosnak és a farizeusoknak a tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?” Jézus így válaszolt: „Vajon böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Amíg a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. És akkor, azon a napon majd böjtölnek. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. És új bort sem tölt senki régi tömlőbe; vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, meg a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”
Mk 2,18-22
Öröm, ha megosztod!
