Határozott. Töprengett. Parancsot kapott. Követte. Ismerős? Nekem igen. Gyakran határozok, ami után általában töprengek, miközben általában vágyódom parancs után. Konkrétan. Hogy annyira JÓ lenne ilyen határozott parancsot kapni. Másrészt olykor érkezik. Ellenállhatatlan erővel, és akkor követem is. Lelkesen. Minél erősebb, annál lelkesebben. Hmm. Azt vettem észre, hogy az állapotom erősen összefügg a parancs érkezésével. Ritkán […]
Tag / Tagoknak
Eljön az óra.
Szó szerint értelmeztem ezt a részt, gyermek koromban. Aztán pogányságom évei alatt nem törődtem vele, félreértésnek bélyegeztem magamban, elferdítették az évszázadok mottóval, és legújabban… újra szó szerint értem. Két értelemben is. Egyrészt, hogy az idő nem korlátlan. El fog telni a bolygó, a világ ezen része felett, és akkor megítéltetünk. Másrészt pedig, hogy ezzel egyidőben […]
Gyógyítasz-e?
Nincs emberem, mondja a béna. Aztán határozott parancsot kap, és képes megtenni, feláll, sőt az ágyát is viszi. Tanulság?
Csináld, Csináld, Csináld!
A tettek csodája, hogy ellenállhatatlanok. Abszolút bizonyíték a tett, szavaknál messze erősebb, olyannyira, hogy még a saját hazájában is szerezhet általa az ember becsületet. Érdekes ez. És lassú.
Éljen a Felelőtlenség!
Elégedetlen vagy? Sokan. Miért NEM változtatsz mégsem, miért nem csinálsz forradalmat? Párkapcsolat, munka, közélet, a terület mindegy, MI tart vissza? Nos?
Magasztalsz-e?
Alázod-e magad. Volt már kérdés, most tehát a párja: magasztalsz-e? Komolyan kérdezem. Megadod-e az elismerést másoknak? Nem a túljátszottat. Túljátszottat könnyű, de
Isten országa.
Messze járok. Ez az élményem. Hogy messze, sőt nagyon messze vagyok Isten országától, ugyanis nagyon nem elég egyre többet érteni, hanem csinálni KELL. Mármint nem kell, nyilván, de az van közel, aki teszi, aki tehát Ügyet szolgál, ami konkrét háborús övezet, élet a vásáron, penge él, és helyes válasz ezzel szemben csak azt mutatja, ahogy […]
Beszélsz-e?
Nos? Egyszerűnek tűnik a kérdés, de tudom, hogy tudod, hogy nem az. Mert más a hang és a Hang. Érzet szinten más, és biztos vagyok benne, hogy ismered. Hmm?
A sötétség csak a fény hiánya.
Nem tudok megbocsátani. Erre jöttem rá. Nem megy. Él bennem a sérelem, bánt, és lehetetlen úrrá legyek rajta. Az akaratom által lehetetlen. Nem tudok így dönteni. Hanem viszont tudok együttérezni, ami automatikusan írja a sérelmeimet és nehezteléseimet felül.