Egy év … pontosan … egy éve kezdtem rendszeresen írni a facebookon, nagyhét volt, akkor is, elvonulás, böjt, március 23., és lent voltam itt, Dömsödön, akkor is, és féltem … emlékszem … legalább annyira féltem akkor nyilvánosan belevágni, mint most az envagyok.info-ra visszább lépni … vicces ez, a Rend, a korszakok … és igen, a jelek … amik egészen világosak, ha merek nem kitérni előlük … : ) … akkoriban közléskényszer feszített, olyannyira, hogy 2011 őszén két hónapot Sopronban töltöttem, azzal a céllal, hogy na most megírom a Könyvet … nem készült el … sokat írtam, de csak jött, csak jött, nem sikerült a szerkesztésnek nekiálljak … kudarc … pedig megígértem … aztán március elején kaptam egy okostelefont, új számmal és előfizetéssel … nagyon nagy dolog volt, mert már hónapok óta tiltva voltak a kimenő hívásaim … és ez meg okostelefon, internet hozzáféréssel … így indult, Szegi Attilának Hála … és oly szép is ez … ahogy keretezi ezt az évet a készülék és a szám, hiszen pont egy évvel később, pár hete, március elején ajándékoztam el, és fizetem immár magam az ismét megújult számom … kor-szakok … viszont tényleg ettől indult, ugyanis ezt megelőzően papírra jegyzeteltem, de azokból sosem lettek írások, most meg a telefonban készre irogathattam, sőt, képeket is kattintgathattam hozzá, és máris mehetett fel a Joós István, ember oldalra … így indult … gondoltam, ha már könyv nem lett, hát megírom folytatásban …

emlékszem hogy örültem az első lájkoknak

… aztán az 50., picit később már 100 … 1000 óta nem figyelem, az 1000. ősszel érkezett, akkor, részben ezen felbátorodva hirdettem meg az előadásokat, ha már olvasva ennyi embernek tetszett, hátha élőben is tudok adni … és nagyon jó volt … ezután kiscsoportos találkozók indultak, alkalomszerűen … és máig öröm … előadni, tehát tapasztalatokról mesélni is az, de magam már nem szervezek … hanem csak megyek, ha hívnak … és hívtok … előadni is és kiscsoportokba is és személyesen találkozni is, olyannyira, hogy mára szinte ebből élek … szinte … de a mobilszámlámra mindenképp elég … : )

csoda ez az egész

… másrészt fontos lásd, hogy az írást nem egy éve, hanem sokkal, sokkal korábban kezdtem … név és arc nélkül, egy társkereső fórumában, nyolc évvel ezelőtt … emil.sinclair, így hívtam magam, Hermann Hesse és a Demian nyomán … aztán már arccal, ugyanott, majd blog, egy másik társkereső oldalon, közben persze sok-sok, rengeteg személyes tapasztalás férfi-nő témában, kemény leckék, folyamatos iskola, majd a szivesseg.net indult, vele párhuzamosan a joosistvan.info, a személyes blog … nagyon-nagyon sok írás – amik másrészt mások, mégis, nagyon, mint az elmúlt év … a stílus is eltér, korábban inkább szabadvers volt, nehezebben olvasható, de főleg mert mély … mert érzelmes, mert üvölt, mert sír, mert gúnyos, mert tombol, mert pusztít, mert ROBBAN, mert melankólikus, mert érez, érez, érez, mert fáj, FÁJ, fáj … harminc év elfojtásai … tehát … hiszti … igen … : )

az első hét év messze túlnyomó része hiszti volt

… kín és tehetetlenség és magány és szenvedés … és ebből … újabb csoda … a nagy nyomás hatására, a szenvedésből, mégis, gyémántok … : ) … durva gyémántokat szült a szenvedés, az az első hét év, a HATALMAS nyomás … és ez az elmúlt egy év ezekről szól … ezekre épít … Joós István, ember ezeket csiszolja, folyamatosan … és helyenként már csillog, másutt még tompa, de hát ilyen ez, feszülünk a valóságnak, egymásnak, szépen, és csiszolódunk … az önfelvállalás útját járom, és bő nyolc év eredménye, amit ma itt látsz … csinálni, vállalni, tapasztalni … nincs más út … és elképesztően sokat kaptam ezekben az években … visszajelzésekből is, de méginkább a folyamatból … hogy engedtem, hogy a figyelmem az írás által leszűküljön, az adott témára, feldolgozni azt, és miután elmondtam, amit akartam, akkor, mindig akkor indult csoda … mert a végére MINDIG tovább lendülök … tovább, mint amit el “akartam” mondani, lásd gyémántok az imént … újabb csoda … nincs mesterem, tanácsadóm, terapeutám, sosem volt, hanem így dolgozok fel … belül a Mester … a Nyugalom … egy érzet, mára jól ismerem, és amikor bármely témában Jelen, akkor tudom, hogy megvan, a Rend, Van, továbbléphetek … és azt is, hogy soha nem az enyém, nem tarthatom meg, egyetlen gyémántot sem, hanem hozzáférhetővé tenni felelősségem … sőt, Erővel képviselni … amire immár az Én Vagyok oldal szolgál … Isten hozott egy új Kor hajnalán! … : )

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!