Mit jelent gyűlölni az életem ebben a világban? Nyilván nem ezt. Nem szó szerinti gyűlöletet, hanem, hogy nem az élet a legfontosabb. Nem a biztonság, nem a kényelem, nem a finom falatok, hanem… valami más. Érdekes ez, hogy mindegy mi a más, jobb ember lesz, akinek nem saját maga a legfontosabb. Automatikusan. És másrészt egyre jobb célt is talál. Önmagam az egyedüli “rossz” cél, aminél nem csak küldetés vagy ügy, de család és gyermekek, törzs és nemzet, az értük hozott áldozat is nemesebb. Bármi, ami nem én vagyok – segít. Az életet nem meggyűlölni kell, aki valóban meggyűlöli az eldobja azt vagy minimum megnyomorítja magát, tehát a szeretteit is. Soká csináltam, nem vált be. Bizonyossággal mondhatom, hogy NEM ez a feladat, átmeneti tévedés, köztes korszak csak, a minták halála után egy darabig normális ezt az egészet, tehát magunkat is gyűlölni, de aztán fontosabb célt jó találni. Neked mi az? A magamnál fontosabb szükségszerűen nagyobb, tehát részes, tehát a Világ Rendjében, Isten Akaratában, Jézus Művében áll, és így értendő, hogy felemelik, hogy magához vonzza, hogy szükségszerűen nemesedik, aki “csak” erre képes. Részes vagy.
*
Abban az időben azok között, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány görög is. Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából származott, és kérték: „Uram, látni szeretnénk Jézust.” Fülöp elment, és szólt Andrásnak. Aztán András és Fülöp elmentek, és megmondták Jézusnak. Jézus ezt válaszolta: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti az életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!” Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.” A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele.” Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok, ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.
Jn 12,20-33
Öröm, ha megosztod!
