Érdekes ez az eskü téma, az alábbi idézet szerint azért NE tedd, mert gyakorlatilag semmi fölött nincsen hatalmad végül – kivéve a saját pillanatnyi döntéseidet. Hmm. Soká nem értettem ezt, de most megvan: az eskü az itt és most ellensége. Hogy akkor a házasságokkal mi van? Nagyon egyszerű, házasságokkal az van, hogy elhamarkodottak. Nem egyszerűen csak a fiatalok házassága, hanem mind, mert nem vagyunk képesek időben látni, majdani döntéseket előre megígérni, tehát esküdni ezért valóban helytelen. Minden témában. Sőt, ami ebből szintén következik, hogy az eskü – lévén hübris eredménye – automatikusan érvénytelen. Nagyon kemény ez. Hogy az eskü szükségszerűen vagy érvénytelen vagy öncsonkító, amit tudom, hogy nem könnyű belátni, de álljon azért csak itt: gondold ezt végig. Jövőbeli szándék ma egészen egyszerűen nincsen, még, tehát azt előre eladni, házassági szerződésbe foglalni sem lehet. Törekvést igen. Hogy itt és most úgy érzem, hogy én erre fogok törekedni – olyat lehet mondani. Hogy Társamul fogadlak, Isten és ember előtt, igen, az fontos, de megígérni, hogy soha el nem hagylak… mi alapján?

Az emberek száz százaléka esküszegő.

Mert bizonyosan nem tudod megtartani. Akkor meg minek hívjuk így, miért csináljuk? Hogy megnyugtat? Tudom. Valóban szép is. Elkötelez, és erőt ad nehéz helyzetekben, kísértésekkel szembesülve „helyesen” dönteni, a társadalom egyik alap intézménye, tudom, igen, így van, de akkor sem igaz. Kegyes kényszer az eskü, ahogy gyerekek társadalmát összetartani próbáljuk, királyfik és királylányok ígérgetnek csillagokat egymásnak, értem, de komolytalan. Ami meg is nyomorítja aztán őket, mert az ember lelkére egészen durván nagy súllyal zuhan, hogy tartanom kellett volna tudni, amikor megszegem végül, mert bizonyosan megszegem az ígéretemet. Tettekben vagy gondolatokban, de megszegem, mely esetben borzasztó önvád az egyetlen lehetséges reakció. Hogy szar alak vagyok. Nem tudsz mást érezni, aminek valóban nagy a visszatartó ereje, egyrészt, de másrészt belőle aztán felállni sokak számára szinte lehetetlen. Hogy hogyan lehetne másképp? Az eskü alternatívája felnőni, az ígérgetés alternatívája bízni és megbízhatónak lenni. A felnőtt nem ígérget. Nem kell neki, mert belső kényszere nincs, és nem kell neki mert már nem várják el tőle. A többi felnőttek. Az eskü alternatívája felnőni, amiből jobb társadalom is születik majd. Az eskü különböző formáira soká volt az emberiségnek szüksége, de most magunk mögött hagyjuk szépen, lassan, fokozatosan… ezt a mankót is.

*

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.”

Mt 5,33-37

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!