Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

A Férfinek NINCS pénze.

… legkomolyabban … a valódi Férfinek egy fillérje sincs … a tegnapi gondolatkört folytatva ez is fontos, hogy NEM a Férfié a pénz … a kissárcoknak még van pénze, hisztis királyfiknak is, de a Férfinek már nincs … hanem a Férfi számára csakis közös pénz Van … az Együttességünk jelenik meg a világban, a Nő által támasztott Férfi, a Férfi által Irányt kapó Nő, szét sem választható … tehát a Férfinek NINCS többé egyedül elért sikere … semmi … eddig sem volt, de immár Látja is ezt … hogy egyáltalán semmi nem egyedül a Férfi érdeme … az enyém sem … MINDEN siker, és MINDEN pénz, amit valaha kerestem részben Nők jussa, együttes érdem … mert MINDEN helyzetben türöződtem Nőkben, támaszkodtam Nőkre, töltődtem Nők által … tehát igaz ugyan, hogy én ejtettem el a mammutot, de a Nő nélkül fel sem ébredtem volna reggel, hogy a lesre időben kiérjek … : ) … sőt … ugyanezt továbbgondolva valójában NEM is én ejtettem el … mert lehet ugyan, hogy az én dárdám repült, az én kezem lendítette – de vagy tízen cserkészték … igen …. egyedül neki sem mertem volna vágni a vádászatnak, el sem indultam volna hazulról … tehát szó szerint CSAK köz-ös pénz van … férfiak együtt vadászunk, KÖZÖS a zsákmány, és a felosztásakor kapott rész pedig a Férfi-Nő-Gyermek együttességé … ami a Család … nagy dolog ezt megérteni, Férfi, de Nő számára is … mert innnetől a KÖZÖS eredményünk a sikerkritérium, tehát így már nem külön külön próbálunk keresni, vadászni – mert innentől világos, hogy csakis közös lehet a cél, sikeres csak együtt lehet az erőfeszítés.

A kétkeresős modell hibás.

… több szempontból is … egyrészt leveszi a nyomást a férfiról … mert havi 300 (150) + havi 200 (100) = havi 500 (250) … ami szűkös, persze, picit, de elvagyunk … havi néhány százból el lehet karistolni, így tehát a Férfi nem, hogy nem fog bele a dédelgetett álmába, de a Nő visszatartja, ahelyett hogy segítené … szó szerint, mert azért jutalmazza, ha NEM kockáztat … tehát nem változtatnak … mert van mit veszíteni, hiszen egész jól elvagyunk, együtt … holott minimum ötös, de inkább tízes lehetne a szorzó, pénzben IS, ha mernének kockáztatni … ha a Férfi merne belevágni abba, ami a Dolga, amire valóban született, ami régóta vonzza, amitől erősen tart, ami kockázatos … azonban nehezen kockáztat, akinek van mit veszíteni … aki nem hisz magáról többet … mely okból, mivel nem hisz – és magában senki nem hisz, bármi is a látszat – így nem megy egyedül … csakis a Nő HITÉVEL megy, ami a Nő dolga, hogy BÍZIK a Férfiben, bátorítja … csakhogy, aki a havi közös 500-at … 400 / 300 / stb … akarja fenntartani, az fél-ti, tehát az nem kockáztat, nem bátorít Újra … hiszen „elvagyunk” … no és ezért Tovább

Adni jó, ÉS kérni is fontos.

… örömmel jelentem, hogy töröltem a fix előfizetési díjakat az oldalon … továbbá immár a nem fix díj sem szükséges, mármint több fog látszani a bejegyzésekből, mint eddig … igen, tudom, hogy „bolond vagyok”, hogy az ember „kérje meg az árát”, hogy különben „sosem becsülik meg” … de nemérdekel … nincs szívem elzárni az írásokat … vagy bátorságom? esetleg jogom? … az biztos, hogy nem működött így … hogy a bejegyzések látszottak, de 500 / 3000 / 12 000 Ft előfizetési díj is volt … bár ketten küldtetek pénzt, ami nagy öröm volt, HÁLA érte, de a rendszer nyilvánvalóan megbukott … : ) … a logikus persze az lett volna, hogy kötelező előfizetés, és semmi nem látszik – de a teljesen abszurdat választottam, mely szerint minden látszik, és mégis van előfizetési díj is … ami … viszont … immár … Rajtad áll … tehát: ahogy érzed … bármit beírhatsz, TE árazol … mármint a 100 Ft minimum felett … nyugalmam van ezzel most … mert igenis kell kérjek, és igenis dolgom elgondolkodtatni ebben a témában … is … aztán még mindig kísérletezhetek hagyományos előfizetéssel, ha később, bármikor, mégis úgy érzem … nem valószínű … : ) … bővebben ld: előfizetés.

Hozzászólások csöpögnek, közben: „Örülök, hogy így döntöttél” … „mert úgy gondolom, hogy a lelki fejlődésünk Istentől kapott adomány,és így egy ajándékot bocsátasz áruba.”

Igen … csakhogy … Minden adomány Istentől jön, Minden szakértelem, a cselekvő két kéz is, amivel a bármit elvégzem … Isten … tehát MIND Istentől kapott adományt bocsát áruba, aki BÁRMIT áruba bocsát … hogy kell-e, igen, ez a kérdés, kell-e árat mondani, megkövetelni a viszonzást, vagy merjünk Bízni … EZ a nagy kérdés – erről szól az én kísérletem is … mert magától, örömmel ad, aki jól van, de aki nem, aki ki van épp billenve, aki a szűkösséget vél élni, az nem … ezért vannak árak a boltokban … még … mert az emberek messze túlnyomó része nincs jól, örömmel vinné-viszi, harácsol, anélkül, hogy adna a többség … ahogy én is a Wikipedia szolgálatait, éveken át, mielőtt először utaltam … FONTOS EZ … hogy NINCS ingyenesség … hogy egyre rosszabbul lesz, aki csak elvesz, aki nem ad … mert gyengül … NAGYON fontos ez … hogy kiegyelítés lehetőségét meg KELL teremteni … mindenütt … és nem is elsősorban, hogy nekem legyen miből kenyeret veni – hanem a másik miatt is, felelősség okán … bővebben a kiegyenlítésről itt olvashatsz.

… újabb hozzászólás: „Igen, de a LELKI FEJLŐDÉS szerintem nem lehet az legyen az az adományod a lelki fejődésed tapasztalatinak megosztásáért, hogy más is megosztja Veled a sajátját, amelyből Te is ugyanúgy építkezhetsz.”

Nem. : ) … Ugyanis NINCS lelki fejlődés. … Csak Fejlődés Van. … Élet a maga teljességében. … Kibontakozás, ébredés, MINDEN téren. … Ami leginkább csak nézőpont. … Nincsenek kategóriák, megkülönböztetés – mármint vannak, de önkényesek, még ha egyezményesek is … Minden Lelki IS, és Szellemi IS, és Fizikai IS … minden kapcsolódás, minden adásvétel, bármi … EGYség van, ebben is … Adás és kérés. Félelem és Bizalom. Ez van. … Ami Van. … Lelki fejődés, így, külön: nincs. … továbbá viszonosság sincs … : ) … mármint van, de csakis eltérő minőségekben … aki nekem „Lelki Tartalmat” ad, hívjuk szavaknak, vagy nézőpontnak, annak nem tudok én viszont nézőpontot adni … mert az előttem jár … amit épp az élményem bizonyít, hogy kaptam Tőle … és aki bármiben előttem jár, az Minden téren előttem jár … ugyanis a Teljességet Látjuk, mind, a magunk egyedi töredezettségének nézőpontjából … és ahogy a töredezettség Egységesül egy szülött útján, tapasztalatai révén, szenvedések során, ahogy csiszolódik, olvad, úgy a nézőpontja Minden témában változik, finomodik … analóg módon … ezért Vannak igenis polihisztorok, ma is, mert a nézőpontja változik, amit mindenre alkalmaz, tehát Mindenre másképp néz … ráadásul a változás során ez a nézőpont egyre kevésbé a sajátja, egyre kevésbé azonosítja magát a konkrét tudatával, hanem egyre univerzálisabb, egyre inkább Isten szemével lát … ezért nem lehet azonos minőségben kiegyenlíteni … hanem csakis másban … tehát akitől én Tanítást kapok, annak én pl fizikai síkon adhatok … amire a pénz például tökéletes, vagy étel, vagy ölelés, vagy munka, vagy bármilyen ajándék … ez Van … ezért KELL igenis adonom annak, fizikai vagy lelki síkon, akitől szellemi síkon kapok … ami jobbára fizikai, mivel az érzelmi sík csak mély kapcsolatok esetén lehetőség.

Én SEM vagyok Férfi.

… még … nem egészen … rám is igaz, amit tegnap a nőkről írtam, persze, hiszen lenne Társam, királynő az oldalamon, ha már Férfi lénnék … másrészt elképesztő a folyamat, már eddig is … az önfelvállalás lépcsőfokai, egyik a másik után, ahogy bontakozik a táj, az áttekintés, fokozatosan emelkedve, ahogy érkeznek emberek, munkatársak, leckék, tanítványok, helyzetek … csodás … az Út … meglehetősen nyilvánosan járom, és ez is lenyűgöző … a sok, SOK visszajelzés … ezzel kapcsolatban, amit irogatok itt … hogy érték, sokaknak … csoda, de megtévesztenem magam akkor sem szabad … nem készen vagyok, nem mester, akit mások okulására küldtek … egyáltalán … hanem csak egy hisztis királyfi, én is … aki akart, eltévedt, kínlódott, boszorkányok kunyhóiban „kéjelegve” „senyvedett”, kardot, Ügyet, paripát talált … és aki ezzel, igen, kiért az erdőből, valóban … ami azoban NEM a Cél … egyáltalán … hanem a senkiföldje … az „Erdő” és az „Országom” között vagyok … fontos és értékes korszak, de még nem a cél … sőt … MOST az ugrás jön … tudom … és minden együtt hozzá, Látom, de még így is gigantikusan félelmetes … az Ügy hozott ki, ez fontos … a Lépések hoztak ki … egyik a másik után … bukásokkal, sőt, szakadékokkal, de mégis, a belül érzett Irányba, kitartóan, az érteni akarásban egyre kevesebbet vesztegelve … a Helyem és a Funkcióm, hogy elkezdtem felvállani … a Férfi LÉP … választ, dönt, minden pillanatban … ezek az írások is csak erről szólnak … a kihívásaimról, az elakadtságomról, amik a kincseim …

Tovább

A nők többsége nem Nő.

… a Nő nem választ, mármint CSAK a kérők közül … írtam erről nemrég … hogy a Nő vár … és sokan reagáltak örömmel, hogy tudták ők, hogy várniuk kell, de mért nem jön már a Férfi … a válasz egyszerű … mert becsapják magukat … a Nők nagy része ugyanis nem Nő … még … hanem önfejű királylány … aki „tudja” a célját, sőt, követeli … Nővé azonban az lesz, csak az lehet, aki önfejűsége sötét erdején, annak következményein előbb átmegy … az ellentétek megtapasztalását senki nem úszhatja meg, a Nőknek is el kell tévedni, mert a Fény csakis a sötétség hátterén látszik, amihez saját valódi tapasztalás kell, a sötétségről, hogy a Fényt értékelni tudjuk … ez van … a Nőnek tehát először igenis választania KELL … magát, a vágyait … hogy a nemválasztáshoz, tehát a váráshoz eljuthasson … szeretjük azt hinni, hogy fekészültünk, hogy nem kell több fájdalom … de a világ az Igaz … ha tehát nem történik, amit várok, akkor nem vagyok rá készen … ha ráadásul közben egy csomó, ismétkődő kísértés ér … ami vonz is, de mégsem merem … akkor azzal dolgom van … még … Tovább

Newer Posts
Older Posts