Legyek. Döngenek körülöttem, mintha én is szar lennék. Trágya. Mint körben a földeken. És talán igen. Talán érzik, átlátnak rajtam. Hiszen tele vagyok trágyával, persze. Tovább
Kérj, és menj tovább!
Hát ez szép. Csuda gondolta, hogy úszószemüveg lesz a legfontosabb hiányzó tartozék, amit nem hozok magammal a vándorlásra. Pedig úgy néz ki. A végén még úszkálástól fogok végleg kimerülni, ha ez így megy tovább. :-) Tovább
Ego Show #10 – Úton
A Múzsa Csapda.
Lágynak és Nőiesnek tűnik, de közben kemény, nagyon, mert öntörvényű. Hozzáférhetetlen. Zárt. Sziget. Nekem kell utána menni, rá figyelni, sok szempontból nőként viselkedni mellette, miközben ő férfias, irányít. Legbelül félek. Elbizonytalanít. Tovább
Isten tenyerében.
Nem emlékszem rá, hogy valaha hőemelkedésem lett volna megerőltetéstől. Most van. A 37 és 39 kilométeres nap után ma 41, 10 óra alatt, tíz kiló körüli zsák, erős szembeszél … de főleg a talpam. Akartam Tovább
Nem a ki vagyok a kérdés.
A legotthonosabban a templomokban vagyok, érdekes ez, és hogy lenyűgöző templomaik vannak, a semmi közepén is, a tornyokon gólyákkal, noha ritka, amelyikbe bejutok, mert Tovább
Fizikai határok. Nélkül.
Van az, amikor már nem bírod tovább. Ismered? De muszáj, és akkor mégis … teljesen érthetetlen, csak történik, mert kell, mert nincs választás. Döbbenetes. Tovább
Az Út Igaz.
Rendben van, ami körülvesz, bármi is az. Fontos ez, a legfontosabb, hogy egyáltalán nem, legkisebb részletében sem véletlen, hanem alapvető belső igényemre adott válasz, a tökéletes iskola, minden pillanat, a legapróbb körülményt is beleértve, minden ember életében – amibe tehát Bele KELL Nézni. Tovább