A szerelem önzés. Volt már erről szó. Mert akarom. Mert rólam, az én álmaimról és reményeimről, tehát elvárásaimról szól. Az ÉN vágyaimról, az ÉN boldogságomról. Fontos ezt látni. Hogy a szerelem szélsőség, mint a gyűlölet, és függést okoz, mint az alkohol, vagy a dohányzás, mert az érzelmi szélsőség iránti igény jóllakatásához egyre erősebb ingernek kellenek. Tovább
Válságnak tűnik, pedig szintlépés. „Csak”. Ami persze, hogy kín és szenvedés, ha ugyanazt, ha ugyanúgy, ha ugyanazokkal akarom tovább játszani. A régi ideje elmúlt. A válság, a nehézség csak ezt jelzi. Hogy változás időszerű. Mintha egy nagy videójáték lenne, ez az egész. Tovább
Jó volt ezt tapasztalni, Caminon sétálva, ahova az egész világ odagyűlik, Európa, Amerikák, Ázsia, Kína, Ausztrália, Új Zéland, Afrika, minden náció, lengyel földművestől perui kispapon át az amerikai nagyvállalati vezetőig, és mégse, senkinek nincs mindene meg. Tovább
