Category / Válság és Változtatás
Tékozolj!
Bolondok napját évek óta személyes ünnepként élem meg, együgyűek együtt, a világ ellenében, lépjetek MA is tovább – mert…
Mélypont nélkül nincsen feltámadás.
Értem, hogy jobb életet szeretnél, de nem fog magától eljönni. Ágról ágra kényelemesen ugrálva, mindig csak a biztonságot választva a jobb élet nem elérhető – hanem az új élethez előbb: be KELL majd csapódj! Continue Reading
Vetkőzz!
Hetekig állt az oldal, és bár az amerikai szolgáltató “hibája” volt, én kérek mégis elnézést. Mert igazából nem az ő hibájuk volt. Egy óriási, tíz éves kör zárul a napokban, fura erről blogot írni, de mégis, mondanom kell, bármennyire aggasztó is esetleg: az identitásom változik, az identitásom változása van folyamatban… Continue Reading
Kit követsz? Melyik úton?
Aki nem követ, nem lát.
Sokan hiszik magukról, hogy jól állnak, magukkal, önismerettel, mások értésében, sőt hogy talán meg is világosodtak már, mert “valami ilyen kéne legyen”… ami nagyszerű. Garatulálok! A tudatosság valódi eredmény. Egyetlen kérdésem azonban még van: Continue Reading
Ha a világ Akar, engedj!
Konfliktus esetén engedj mélyebbre!
Érdekes ez a hol laksz kérdés, hogy miért kérdezik. Csak hogy tuják, vagy mert megnéznék? Én az utóbbira is kiváncsi lettem volna. Fontos, hogy a mester hol lakik. Hogy hogyan él. Látni önmagában is érték, hátmég, ha be is enged, mert Continue Reading
Az álmok indulni segítenek.
Boldog Új Évet! 🍀
Az alázat végül önzés.
Családi fesztivál után tenisz verseny után elvonulás után tábor következett, és nagyon-nagyon erős tapasztalatom, hogy az alázat nyilvánvalóan önzés valójában, mert egészen egyszerűen semmi más nem működik, mint az egyoldalú, kedves és szelíd figyelem, a nyugodt szó, a maximális elfogadás, amire az ember épp képes. Másrészt az is tapasztalatom, hogy ez Continue Reading
Helyetted SENKI nem oldja meg!
Sokan jönnek hozzám olyan helyzetben, hogy valahogy semmi nem jó. Sőt rossz. Minden. Mert már az is kezd rossz lenni, ami eddig pedig jó volt, és nem értik, és elkeseríti őket, és maholnap az egészet feladják akár, de légyszi segítsek… Három dolgot szoktam ilyenkor mondani. Egyrészt, hogy együttérzek, de segíteni nem, hogy nem tudok, de nem is akarok, mégpedig pontosan azért nem, mert jártam ott, tehát ismerem a helyzetet, és azt csakis maga oldhatja meg. Másodszor, hogy Continue Reading
Az ember bátor vagy szenved.
Szenvedés hatására, különösen halál közelében az ember hinni kezd. Egyszerűen csak. Automatikusan. Mert sebbe teszi a kezét, a saját sebébe, ami a halál fenyegető közelsége. Hmm. Continue Reading
Csodavárás vagy bűnbánat?
Szoktál-e csodára várni? Én olykor igen, ami onnan ismerszik, hogy semmit nem teszek. Hmm. Tulajdonképpen mintha e két szélsőség lenne csak, a cselekvő felelősségvállalás és a nemcselekvő csodavárás. Ami mögött Continue Reading