Érdekes a bizonyosság abban, hogy az ember elhamvad. A nyugalom. Végül. Ebben. Hogy minél inkább a dolgát teszi egy ember, annál nyugodtabb abban, hogy a fény végül felmészti a gyertyát, aki vagyok – annál kevésbé akar örökké élni. Megrázóan Continue Reading
Category / Dolgunk itt
A bölcsesség kulcsa félreállni.
Miért olvasol engem? Hoppá… fura egy kérdés, akár meglepő is, de pontosan nagyon fontos, minden cselekedtünk kapcsán: miért csinálom? Rabja vagyok csak annak, ahol ezt nem teszem fel. Nos? Miért olvasol engem? Segítségül szívesen elmondom, hogy én miért Continue Reading
Külső bizonyosság nincsen.
Megesik Veled, hogy másokban bizonytalankodsz, akár annak ellenére, hogy nemrég még bizonyosan tudtad, hogy ő és így a jó? Velem is. És nagyon érdekes, hogy a „Te vagy-e?” kérdésre soha nincs kategorikus válasz. Hanem Continue Reading
Lustaság? Nincsen!
Lenyűgözően lusta voltam, életem nagy részében, különösen, ha a szüleim kértek, illetve érettségi majd egyetemi vizsgák dolgában, nehezen álltam rá, nem volt könnyű dolguk, ha én nem akartam, ha nem érdek-elt. Másrészt Continue Reading
Milyen hatalommal hozol döntéseket?
Az embernek szüksége van az istenire, ezt látom, hogy a józan paraszti ész egészen egyszerűen kevés, magában alkalmatlan a boldog, egészséges, sikeres élethez. Sőt. Continue Reading
Enged, engedek, engedj!
Várjuk az Istent, sőt, egymást várjuk a mindennapokban, folyamatosan, és aztán egyszercsak jön, a másik, a lehetőség, az ügy, a társ, a hívás, lenyűgözően megdöbbentő, csoda szinte már, és mégis eljön, itt van, de ezzel még nincs a történetnek vége, mert beengedjük-e. Ami él, közeledik, ami nem közeledik, meghal. Ezt látom. Continue Reading
Ismerj magadra!
Ta hányan vagy? Nekem gyakori élményem, hogy ketten. Continue Reading
Az embert a művei igazolják.
Olyan nagyon érdekes, hogy mennyi mindent tehet az ember, és mennyire csakis a csinálás után, tapasztalva tudja az esetek messze túlnyomó részében meg, hogy ennek volt-e valóban értelme. Continue Reading
Mit tehetsz ma meg?
Kel a nap. Felhők mögött épp, de kel. Meleg és fényes, még ha alig látszik is, és pontosan így vagyok én a „céllal”. Lenyűgözően messze van. Olykor látom, máskor nem, és nem csak felhők miatt, hanem mert periodikusan én is forgok közben, a világgal együtt, körbe és körbe és körbe, járva az Utat, miközben a vágyott „cél” nehezen felfoghatóan más szférában, mert az égben van. Continue Reading