A mestereket el kell hagyni. Legyőzni vagy csalódni, az igazán nagyokat kivéve. Az igazán nagyok önként félreállnak. Amikor időszerű. Jézus, Lao Ce, Szókratész. A mű beteljesítése a félreállás. Önként. Tér. Az utódoknak. Szellemi utódoknak, biológiához ennek semmi köze. Continue Reading
Ez ritka, nagyon, nagyon-nagyon-nagyon, és most mégis … egy tökéletes teraszon, a 12. kerületben, egy tökéletes nap végén, ami az édesanyám születésnapja is volt, egyben, 29, a születési számom, és költöztem, ma, tegnap még nem tudtam hová, és most itt vagyok, úgy, hogy nem ismerem a lakás tulajdonosát, de szokott olvasni, és úgy érezte, megbízhat bennem, ennyi, nem is találkoztunk, Continue Reading
A Lelkesedés Teremt, az ismeretlen iránt, kíváncsiság, mindig, más néven Vágy, ami az Új felé hajt, amit még nem tapasztalatam, és amiből régi lesz, amint már igen. Minden síkon. Ezt eddig is tudtam. Hogy én éltetem, ami belőlem születik, azt is, akár gyermek, akár ügy, akár közösség, mindegy, szervezet, aminek szüksége van rám, tehát végül […]
Újra itthon, és imét eltelt egy hét … a Férfi-Nő téma fontossága foglalkoztatott a héten, hogy nagyon időszerű, és érthetőbben miképp lehetne feldolgozni – másrészt pedig egy rajz, ami fenn látszik, összefoglalása annak, hogy mit és miért építek. Continue Reading
Podcast: Embed
A hatodik adás témája, mi is lehetne más Pünkösd vasárnap, a vallás, pontosabban az Atya, a Fiú, és a Szentlélek, ezek korszakos jelentősége, hogy melyik mi, és hol és miben jelentkezik, az én tapasztalatom erről, a „vallás”, mint a megértés korszakai, mint annak leképeződése, mindez az én személyes tapasztalataimon keresztül bemutatva, értelmezve, szintetizálva és feloldva … vigyázat, személyes … sőt, helyenként érzelgős is. Continue Reading
Podcast: Embed
Próbálhatok, igen, visszalépni, de lehetetlen, bármennyire is vágyom … amit elhagytam, oda soha többé nem léphetek vissza … amint az anyaméhbe sem … a Lépések adottak, és egymás után következnek, Kor-szakok, amiket ráadásul le KELL zárni, továbblépés előtt, aminek egyetlen egy módja van: a Szembesülés, azzal, ami Van … mármint, ami volt, hiszen már nincs … megdöbbentő de úgy van, hogy amint megértem, hogy mi volt, már nincs … máris nincs … amint megértem, ez által, automatikusan és AZONNAL Lépek tovább Continue Reading
A Királyfinak haverjai vannak, és elveszi, amit akar, a Vándornak szeretői, és eltartják, a Harcosnak eszméi, és éhezik … !? . ?! … a Lovagnak Barátai és Hűbére, a Királynak Társa és Országa, a Mesternek Tanítványai és Jutalma … Van … a Bolondnak pedig Én … Vagyok.
A kicsivel és könnyűvel kezdődik. Mindig. Minden. … Fokozatosság, alázat, toll, sőt pihe … és Aki EZT, aki Ideával varandós önnön magát egyensúlyban tudja tartani, ott struktúrálódás indul, ami az Alap egyensúlyával arányban stabil, tehát tartós, tehát növekszik, mégpedig mások tevékenysége nyomán … lassan értettem meg, lassan Igazodom ehhez … az Alap Csendes, Derűs, Nyugodt, mint a toll, NEM cselekszik és köré mégis struktúra épül … nem mert akarja, hanem épp mert nem … Van … az emberek oda kapcsolódnak örömmel, ott támasztanak szívesen, ahol nem várják el, nem akarják ezt tőlük … nemcselekvés ezért Mindenek Kulcsa, a Teremtés titka, ez, nem akarni, csak Lenni … Csoda … Continue Reading