Játszóterek egymásba ágyazott szövedéke a világ. Ügy, Közösség, Vállalkozás, Ország, mindegy hogy hívom, Játszóterek, amikről azt hisszük mi építjük őket, de valójában történnek. Általunk, is, persze – vagy más által, ha én nem csinálom, akkor fogja más, és tapasztalnak az emberek, tovább, mindenki amit időszerű, állapota szerint, mert ez a Lényeg, az egész Lényege. Ez. A kapcsolódás. Amit a játszóterek szolgálnak, hogy magunkat csak a másikban láthatjuk meg, s így bár látszólag mindegy, hogy építem-e, szinte felesleges, mert ha én nem, akkor fogja úgyis más – azonban mégsem, nem mindegy, mégsem, mégpedig magam miatt nem az. : ) Continue Reading
