Vannak helyzetek, a totális elakadás helyzetei, amikből tovább lépni, megújulni csak úgy, csak akkor tudok, ha NEM beszélem meg. Mármint azokkal nem, akikkel eddig. Fontos ez. Hogy akikkel eddig mindig megbeszéltem, ők a helyzet részei, és nem a megoldásé – ha velük megbeszélni megoldás lenne, akkor elakadva sem lennék. Continue Reading
Ez foglalkoztat, napok óta már, merthiszen, persze, könnyű a válasz, tudom, a tapasztalásnak Van értelme, csakis, amint az elmúlt napokban irogattam róla. Csakhogy. Az történik. A tapasztalás mindenképp történik, azáltal, hogy Vagyunk, automatikusan történik. Hmm. A Hogyan tehát a valódi kérdés. Hogyan vegyek részt, ebben, a Táncban, ami a tapasztalás … Continue Reading
Az önreflexió csapdája, hogy világos képem van arról, hogy mit csinálok épp, pl. „hiszti, „türelmetlenség”, „önzés” – és arról is, hogy hogyan „kéne” működjek, pl. „szeretet”, „elfogadás”, „türelem”. Ami azért nagy kihívás, mert mivel értem, hogy így lenne „jó”, tehát meg is próbálom, holott nyilvánvalóan nem tartok ott, hiszen, ha ott tartanék, akkor úgy működnék, próbálnom sem volna mit. Megoldás van, de nem egyszerű. Vállalni, ahol tartok. Tehát NEM próbálni tovább megvalósítani azt, ahol tartani szeretnék, ahol tartanom „kéne”, hanem Continue Reading
No ez az az adás, amit nem ajánlok, sőt óva intelek, a totál szétesettség állapotában beszélgettem tegnap, „látszon ez is” mottóra … másrészt, hogy a szívesség mért veszély, és hogy milyen tanulságokat érzek, az talán mégis érték – nekem az volt, amikor újrahallgattam. ) http://envagyok.info/podcast/Ego-Show-8_Szetesve.mp3Podcast: EmbedSubscribe: Android | RSS
Szembe jött velem egy lány, a minap, suhant a Duna partján, biciklivel, és cselló volt nála, és könnyű kis ruha, és barna, lobogó, vállig érő haj, és csodaszép kék szemek … láttam, látott, látta, hogy látom, láttam, hogy látta, hogy látom ééés … semmi … visszafordultam a bicklin, utána néztem, és mentem tovább, „időre”, ami persze, hogy kifogás csak, nem mertem megfordulni, utána menni, megszólítani … és ez az egész életemben így volt. Continue Reading
Hullámvasút az élményem, néhány napja, ez az angliai út, hogy meghívást kaptam, és én beszálltam, és elragadott, és pörget, és fogalmam sincs hova, de visz miközben gyorsul is, és bár ez az egész meglehetősen félelmetes, de viszonylag nyugodt vagyok, mégis, mert már elég sok tapasztalatom van arról, hogy jó a vége, sőt, az általam elképzelhetőnél mindig csodásabb, különösen, mikor nem avatkozom be, ha nem próbálom magam óvni, ha belemerülök, azzal arányban, amennyire engedem … és ez most koncentrált, nagyon, mintha vizsga lenne, szintlépés, érettségi … azt hiszem, tudom, azt hiszem, értem, hát akkor tessék, Tükör, önmagam szinte minden változatával találkoztam az elmúlt napokban, és nem csak belső élményként, de külső személyekként is … vicces ez … a saját szemembe nézni, és látni a Víziót, a Tüzet, de a megakadtságot is … kísértetkastély … szó szerint, ami egyetlen kérdes körül forog: Mit Akarsz? … Lucifer pörget, széles mosollyal az arcán, pörget, és pörget, és pörget, és bármit megkaphatsz, mindent, akármit, de ehhez először tudnod kell, hogy mit akarsz, szűkíteni, és még, és tovább … Mi Az? … Continue Reading
Nyugalom a legfontosabb. Az sem baj, ha nem tudod, hogy hová megyünk, hogy pontosan hová, hogy biztosan megérkezünk, honnan is tudhatnád, senki nem tudja, minél hangosabban állítja, minél inkább vitatkozik, annál kevésbé … hiszen nem tudhatja … ő sem, Te sem, én sem, hogy sikerül, azt nem, csak hogy mindent megteszek, azt igen, azt tudhatom, és ez elég is … Szándék és Irány eredője a Nyugalom … Continue Reading