A férfi ha megnyílik, akkor érinteni is Akar. Sok nő nem érti ezt, hogy de milyen jogon, mikor csak beszélgetek vele. Éppen ezért. A férfi intimitás legmélyebb foka ugyanúgy a behatolás, mint a nőknek is, hogy kit enged Be, ami az ő számára azonban nem a szex, hanem a lelke, hogy a szubjektív legmélyebbet, álmokat és félelmeket, frusztrációt, szégyent, elesettséget és infantilizmust mutatni kinek meri. Amiből automatikusan következik, hogy miután, miközben maga beenged vágyik megerősítést, tehát befogadást ő is, mihamarabb, a kapuk megnyitását és falak ledőltét, véglegességet, mert a férfi intimitás legmélyebb körében csak Egy Hely van. Ami a Társ helye. Ha tehát egy férfi ide beenged, akkor a befogadás totalitását, tehát egyesülést és összeolvadást, érintést is vágyik, vágyni fog, minél instabilabb, annál hamarabb.
Felelősség, hogy a nő kit hallgat meg.
Ezért. Mert azzal arányban, ahogy magad, a figyelmedet odaszenteled, azzal arányban vágyik érinteni, behatolni is a férfi, fog vágyni, „barátság” KEVÉS, ilyen helyzetben nincs, kifogás, játszma, nem fogja érteni, hogy miért mégse. Nem értheti. Igazságtalannak érzi, hiszen ő mindent, a maximumot adja azzal, hogy az autóján, a lakásán és a pénztárcáján túl a lelkébe is beengedett, vágyja, a türelmetlenebbje, tehát a bizonytalanabbja egyenesen követelei a testet is. Mert így működik. Másrészt. Ugyanezért
felelősség, hogy a férfi kinek mesél.
Mert ugyanez fordítva is igaz. A nő adja, magát, a figyelmét, behatol a férfi lélek legmélyébe is, bátran, a szeretet és elfogadás gyógyító fényével a legmélyebb szakadékokba is akár, amivel arányban azonban, tehát a figyelmével, az így megvalósuló, mert ez az, befektetésével arányban érintést is vágyik, mert ő töltődni, megerősödni abból, a férfi benne való gyönyörködéséből, érintéséből, gondoskodó szeretetéből tud. Fontos ez nagyon. A vándor még kalandozik, őt figyelemmel támasztó nőket használ, kihasznál, mert Vonzalom, tehát érintés nélkül veszi el a figyelmet, amiért a nők pedig behatolást is remélnek, felelőtlenül, vagy szeretőként a testet, ami az ellenkező eset, a nőcsábász testeket használ, de a lelkét nem nyitja meg.
Másrészt mindez rendben. Van.
Korszakok. Ítélni felesleges, átmenni Jó. Tapasztalni. Csinálni, míg végül belehal az ember. Muszáj. Addig. Nálam így volt. Egy nap beütött, hogy csudába is, NEM szabad, magamat is akadályozom ezzel, eladósodom, maszatolok. Férfi ilyet többé nem tesz. Tiszta viszonyokban tükröződik csak, be addig enged, ameddig érint is, ott érint, ahol beenged, és eleve, amint tudja kommunikálja, világosan érthetővé teszi a szándékait. Mármint törekszik erre. Amint nyilván a Nő is. Miközben, nyilván, maradunk emberek, tehát a megvalósítás sosem lesz tökéletes.