Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Author / Joós István

Nő nélkül nincs Férfi.

… Sok nővel beszélgetek, és általában a kész férfit várják. … Holott a Férfinek igenis segíteni kell megszületni – sőt, maga a Nő is a Férfi támogatása által emelkedik lányból Nővé. … mint a mesében. A királylány, Hite, Bizalma, Szeretete és praktikus Bölcsessége KELL, hogy a legkisebb királyfiból király, tehát a világát uraló Férfi megszülethessen. Continue Reading

Az önbizalom lehetetlen.

Erre jutottam. Fejleszteni pedig végképp nem lehet. … szűk és korlátos önző pici önmagamról pontosan tudom, hogy gyenge és esendő és kevés – épp ezért akartam az „egóm legyőzni”, okkal kínlódtam vele éveket … de aztán nem sikerült. … : ) … Helyette a sok kisérletezéstől, szenvedéstől, tapasztalástól az Én jelentése tágult ki. Összekapcsoltsággá, Én […]

A mindenség megadja, amit kérek.

Ezt tapasztalom. Megadja HA. … ha világos, hogy mit adok, ha adom, és ha merek kérni is. … Mindhárom fontos. … hogy tudjam, vállaljam, amit szívvel-lélekkel adok, hogy adjam, tehát legyek látható, áttetsző és hozzáférhető bárkinek, aki általam kapni szeretne, és hogy kérjek is. Nem csak gondolatokban, de szavakban is, akár árat is. … Ér […]

A jog tévedés.

Senkinek nincs semmire joga. Mert jogok nincsenek. … hanem lehetőségek vannak. Önkéntes ajándék van, ami soha nem kötelező. Szeretet van, ha van – és ebből fakadó önkéntes alárendelődés, pillanatról pillanatra, ami távolból kötelességnek tűnhet ugyan, de valójában folyamatos szabad döntés. A jog elvárások kupaca. … a függetlenség és különállóság önzésből fakadó tévedéséből fakadó önámítás … […]

Meg kell tanuljak kérni.

Legkomolyabban. Nincs hová halogatni. … Három éve adom ami csak telik tőlem, egy Ügyért, ami adásról és kérésről szól, amihez több tízezer ember csatlakozott, ahol sok ezer szívesség megvalósult – anélkül, hogy bármit is kértem volna… mármint, hogy komolyan kértem volna … nem csak „jó lenne” alapon, elviccelve… pedig oly sok téren lehetnénk előrébb némi […]

A családom egy része szerint elpocsékolom az életem.

… és milyen jól van ez így. Jól van, hogy vannak ilyen utitársak, akikkel „össze vagyok zárva”, pontosabban: akiket nem akarok elhagyni – tehát teljesen figyelmen kívül hagyni sem tudok. Jól van, mert nyomás alatt tart a velük való kapcsolat, állandóan emlékeztet, folyamatos önvizsgálatra kényszerít, Földön tart. … aminek eredményeként gyakran találok olyan témákat, ahol […]

Munka, mint ünnep? … Igen!

A munka ünnepének estéjén nagy szeretettel osztok meg pár gondolatot, melyeket saját tapasztalatok árán tanultam, de kísérőként egyre több ember életébe belelátva immár általánosítani is merek: a) A munka igenis lehet öröm – olyan tevékenység tehát, amit szeretek, amit valóban szívvel lélekkel ünneplek nem csak május elsején, de minden áldott nap. Az igazán nekem való […]

A világ márpedig hierarchikus.

… Sok pici elem kapcsolódásából álló Egy Hatalmas Rendszer. Kapcsolódnom kell tehát. Tetszik, vagy sem. Alá vagy fölé. Mindig. … s bár az alá-fölé gyorsan változhat, de mégis, az adott pillanatban MINDIG alá, vagy fölé. … Csak így nőhetünk. Összekapcsolódva. … Vezess vagy csatlakozz! Nincs más választás. … Kiállni, felvállalni, lépni legelöl – vagy csatlakozni. […]

Anyagi felesleget elengedni, áldozni, adni jó.

… azonban … nem mindegy, hogy kinek és hogyan és mit. … Szellemileg kevésbé megvalósult, kinontakozott, kevésbé szabad embernek anyagi síkon adnom NEM felelős. Nem, mert önállótlanságot, függést erősít, ha így teszek, gyengíti a másikat – míg ezzel szemben a nálam szabadabbnak anyagi síkon adni kötelességem, mert ő az anyagi eszközöket hasznosítani jobban tudja, átlényegítésükkel […]

Newer Posts
Older Posts