Amikor a nővel viselkedem, tulajdonképpen magammal viselkedem… Hmm, nagyon kemény ez. Hogy magammal vagyok türelmetlen, magammal vagyok indulatos, magamat nem hallgatom meg, ha nővel, asszonnyal, a bennem élő Társsal ilyen vagyok. Ezt jelenti, hogy a részem. Ezt is. Hogy általa magamra látok rá, még ha nem is mindig kellemes – ami tehát azt hozza magával, hogy egyrészt bár változatlanul igaz, hogy a nő száz százalékban felelős a kettőnk viszonyáért, mert belül ő van, tehát ez az Ő munkája, de ÉN meg azért vagyok száz százalékban felelős, hogy belenézzek a tükörbe, amit a súrlódásaink mutatnak. Ugyanis egyrészt ő ilyenkor elbukik, igen, de MÁSRÉSZT – ami az ő bukásának oka – bizonyosan tökéletlen vagyok, tehát a feszültség fejlődnöm alkalom, hogy legközelebb már kisebb legyen, ha a felelősséget vállalni tudom. Nagy értéke ez a vitáknak, amik olykor változatlanul vannak, és nem tudom, hogy aggasztó vagy pedig bíztató, hogy a hullámok egyre kisebbek egy ideje. Korszakos ez is. Királyfi és királylány kuktában van összezárva, elképesztő erővel tartják a minták őket össze, míg a szelepet meglelik, ami mindig a „becstelenség” valamilyen formája, majd a felszabadult nyilvánvaló keresés, Vándor és Amazon következik. Vad viták, szélsőséges érzelmi kilengések ideje ez, ami egyik pillanatról a másikra vezet töréshez, majd békülünk mégis össze, csak hogy ebből a közös cél érdekében megkísérelt együttműködés korába lépjünk aztán tovább, ahol azonban még mindig fontosabb vagyok magamnak mint az ügy vagy a másik nekem, Lovag és Hölgy ezen bukik, míg végül az önkéntes egymásba állás ideje, Harcos és Világszép jön el. Ahol az irány, a cél, az ügy, a lelkesedés, a hasznosság tapasztalása, tehát – igen! – az önzés immár össze tart, ahelyett hogy mindig új párhoz fújna. Mégpedig sokkal erősebben, mint a minták fiatal felnőttkorunkban, és akkor, ezért onnantól a hűség is valóban működik, az út oldja meg, hogy az ember felnő hozzá. Az út és a tapasztalás. Tehát a szem kivájása és a kéz levágása nem. Tartósan semmiképp. Mert öncsonkítás által nem csak a vágyat nem tudom megszüntetni, hanem ennek nyomán az életben sem tudok hasznosan résztvenni. Mely okból kizárt, hogy Jézus valaha mondta volna az alábbiakat…

*

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson. És ezt is mondták: Aki elküldi feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elküldi feleségét – kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.”

Mt 5,27-32

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!