Stratégiát váltottam, el a biztostól, bele a tökéletesbe. : ) … ugyanis tovább jöttem a biztos szállástól, este hatkor, annak ellenére, hogy a következő még vagy négy órára volt, mert nem tetszett, mert így éreztem, aminek eredménye egy szép másfél órás séta lett, és egy csodás kis falu, ahol egy tér és egy templomocska megérintett, bezörgettem tehát, mert hangot hallottam, szótárral a kezemben … me peregrino, donde dormir … és azonnal értettek, kis kultúrházhoz át, kedves fiatalok, csipsz és víz a kezembe, „eat, eat”, útmutatás vízhólyagjezelésre, és a tegnapi fiesta maradékát most hozzák, hogy azért rendesen is egyek. Hmm. A biztosat el Kell hagyni, a Tökéletes csak így elérhető. Sőt, a Tökéletes így biztosan történik.