Ígértem, mert folyamatosan foglalkoztat, hogy a Nagyobbról gyakrabban írok – kezdődjék tehát. Ízelítőnek is szánom, hogy dönthess arról, hogy követed-e az ilyen témájúakat. Nem vallás, nem úgy. Azonos szövegek, de picit Más Kép.
–
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.
Jött egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, hanem ő azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról. Az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel. A tulajdonába jött, de az övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak, akik hisznek a nevében, akik nem vér vagy a test vágyából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott. Láttuk az ő dicsőségét, az Atya Egyszülöttjének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam: aki utánam jön, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.” Mindnyájan az ő teljességéből kaptunk, kegyelemből kegyelmet. A törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg. Istent nem látta soha senki, Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén nyugszik, ő nyilatkoztatta ki. [Jn 1,1-18]
–
Ad 1 – Isten
Régebben két személy viszonya leírásának tűnt számomra ez a szöveg, Isten és az Ige, ma azonban nyilvánvalóan háromnak látom. Isten, Ige és Világosság. Három, ami mind egy. Lényegileg legfontosabb, mert legmagasztosabb rész ez számomra, és ezért méltó kezdet a múlt vasárnapi igehely, mert minden mást magába foglal, hiszen ha ezt megértjük, ami nem valószínű, de ha ezzel érzelmi, érzeti szinten békét érzünk, hogy a három lehet egy, akkor az azonnal jelenti, hogy a tíz, a száz, a hét milliárd is ugyanígy lehet. Egy. A hét milliárd és az egész teremtett világ… Utóbbi az Ige által lett, a Minden, hiszen nélküle semmi nem lett, ami lett, az ember pedig már egy következő mondat, egy kisebb halmaz a Mindenen belül, akikben a közös, hogy bennünk Világosság IS van. Egyazon Világosság. Szép ez nagyon. Hogy az ember először is része a teremtett világnak, csont és hús és vér, és másrészt bennünk a Világosság, ami valami több és nagyobb és később következő és más, mint a pusztán fizikai. Hmm. Rész-egész viszony. Test és Lélek. Sár és Lehellet. Por és Szellem. Az Ige által a Test Lett, egyrészt, másrészt az emberi élet Világossága is belőle fakad, mert benne élet volt, az hozzánk így és innen érkezett, és folyamatosan velünk ebből kifolyólag Van. Akár befogadjuk, akár nem.
Ad 2 – ember
Megjelenik a konkrét ember. Az emberi ember, Te, én, bárki. Az első Név a leírásban. János. Egy ember. És mit tesz? Mi az, amivel ide, ezen legmagasabb szövegek egyikébe ez a konkrét ember kiérdemli, hogy bekerül? … Tanúságot. Tesz. … A Világosságról. Egy világosság Van, az ember róla legfeljebb tanúságot tehet. EZ a maximum, a Nagyobb magam fölött való hatalmának, az én szolgáló mivoltomnak, tehát a teremtésben elfoglalt helyemnek szavakban és tettekben való elismerése, tehát az Igaz élet. Így került János, az ember ide. Amint a szöveg meg is magyarázza. Hogy mi is ez az ember. Hogy mitől ember az ember, ki ember, hogyan is lesz az ember. Nos? … Befogadja a világosságot. … Nem az értelmet tehát, nem a saját nagyszerűséget, hanem a Világosságot. Ami, fontos, az ember szempontjából ez KÜLSŐ. A világosság. Annak forrása külső. Nem vér vagy a test vágyából, és nem is a férfi akaratából származik. Nem. Hanem külső és nagyobb. Az ember Istenből születik. Hogy mit értünk ezalatt? Hiszen már tudjuk. A világosság befogadását értjük alatta, ami tehát megengedést, elfogadást, hagyatkozást jelent. Ennyi. Elég ennyi. János tanúságot is tesz, ami az emberi maximum, de ez az emberek többsége számára későbbi lépés. Hanem beengedni elég. A világosságot, tehát a nagyobbat, aki megérzéseken keresztül és nem ráció által szól hozzánk. Hallgatni rá. Bízni. Követni. A Dolgomat elvégezni. Részessé válni. A nagyobb tervben, Rendben, emberként a Világ, tehát, igen, Isten részesévé válni, pontosabban belátni, megadni magam annak az egyszerű ténynek, hogy részes vagyok. Létem okán. Ennyi. Cselekvő módon előbb, a szavak csak másodsorban érdekesek.
Ad 3 – a Kapcsolat
Nem látta soha senki. Hihetem, hogy az Atya majd nekem megjelenik, hogy ÉN bizonyságot kapok, mert NEKEM ez jár, addig meg nem adom magam, amíg ez meg nem érkezik, de nem látta soha senki. Sőt. Az Egyszülött is „csak” kinyilatkoztatta. Ez van. És soha nem lesz ennél több, itt legalábbis, az emberi életben nem. Hmm. Hogy mikor szenvedünk eleget, hogy ennek, tehát a totális kapcsolat totálisan Bizalmi jellegének magunkat megadjuk, csak ez a kérdés. Hitnek is hívják. Mert ez Van. Kinyilatkoztatás van és már megtörtént, a törvény korszakából ez által az egész emberiség továbblépett, tehát mindenki előtt Nyitva az Egység lehetősége, azonban ehhez az összes kulcs az egyénnél. Szeretet okán. Isten a Szeretet, ami a totális megengedést is jelenti. Egyéniségem lényege ez. Hogy NEM avatkozik be, hiszen ha beavatkozna azzal én a személy megszűnnék. Lenyűgöző ez. Hogy ha az ember kövtelenül be nem avatkozhat, akkor a Példa a maximum, amit Adni lehet. Tessék ezt észrevenni. Hogy az Atya az Egyszülött által már eljött ameddig tudott, amit a Szeretet az ÉN tiszteletbentartásom mellett megengedett. A Példa adott, a Világosság jelen, a Az Út immár emberi szavakban is kifejezve, a kapcsolatunk tehát száz százalékban rajtam múlik. Mikor adom meg magam? Mikor kezdem a saját kis vágyaim helyett a Nagyobb akarat velem való szándékait, a Dolgomat, Helyemet, Hasznosulásomat fürkészni. Mikor engedem be a Világosságot. EZ az emberi Boldogság kulcsa, a szabad akarat Lényege, tehát NEM Isten, hanem CSAKIS ÉN vagyok a kérdés.
–
[Öröm, ha végigolvastad, és az oldal alján található e-mail értesítőt ajánlom, ha szeretnéd követni a folytatást is. Rendszeres lesz, immár valóban csak Tagoknak.]
Öröm, ha megosztod!
