Képmutatás, igen, képmutatás a legnagyobb csapda, mert a régi, az elavult, a változásra megérett életeket, szerepeket, a megalkuvás egymáshoz igazodó, egymást spannoló, de kielégíteni hiába próbáló, tehát meddő játékát valóban a képmutatás tartja össze, képmutatás a karám melege. Hmm. A bátorság ellentéte tulajdonképpen nem a félelem tehát, az csak a belső állapot, hanem ha emberi cselekvés, létmód oldalról nézzük, akkor a bátorság ellentéte a képmutatás. Olyannyira, hogy ez szükségszerűen egyik vagy másik. Aki bátor, bizonyosan őszinte, aki nem őszinte az biztos nem bátor, tehát képmutató, tehát őszintétlen. Keményebb szóval: hazudik. Álljon csak itt. A képmutató ember hazudik, magának elsősorban, és így tehát a világnak is, mert azt, ami van nem meri úgy vállalni, ahogy van, tehát nem mer bátor lenni. A farizeusok kovásza – mondja erre Jézus, és valóban, mennyire tökéletes kép, a hazug életforma kenyerét valóban ez dagasztja, nagyobbra és nagyobbra, belül gyakorlatilag üres már, túlfújták, látszat az egész, lufi már csak, szinte pukkan, viszont a szomszédé mégnagyobb, meg a barátnőm pasijáé, meg a cégtársé, meg a haveré, vetélytárs mindenki, fújjunk rajta MÉG. Szép ez nagyon. Hogy miért? Mert végül bizonyosan kipukkan, egy tűhegynyi acél, tehát igazság kell csak hozzá, kicsi előzetes a kardok, tehát az őszinte élet anyagából, és vége. Ne féljetek, nincsen miért. Ez ugyanis előbb-utóbb bizonyos.
–
Egyszer olyan nagy tömeg gyűlt Jézus köré, hogy csaknem agyontaposták egymást. Így beszélt akkor tanítványaihoz: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól! Nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne; sem olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit szűk körben bizalmasan mondtatok, nyilvánosan elbeszélik, és amit zárt ajtók mögött fülbe súgtatok, szájról szájra adják. Mint barátaimnak, azt mondom nektek: ne tartsatok azoktól, akik megölik a testet, de többre nincs hatalmuk. Megmondom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek – azonfelül, hogy megöl – arra is hatalma van, hogy kárhozatra vessen. Újból mondom: ettől féljetek! Nemde öt veréb sem ér többet, mint két krajcár? Isten mégsem feledkezik meg egyetlenegyről sem. Sőt, számon tartja fejetek minden hajszálát is. Ne féljetek tehát! Sokkal többet értek ti, mint a verebek.”
Lk 12,1-7