Legyek. Döngenek körülöttem, mintha én is szar lennék. Trágya. Mint körben a földeken. És talán igen. Talán érzik, átlátnak rajtam. Hiszen tele vagyok trágyával, persze. Continue Reading
Legyek. Döngenek körülöttem, mintha én is szar lennék. Trágya. Mint körben a földeken. És talán igen. Talán érzik, átlátnak rajtam. Hiszen tele vagyok trágyával, persze. Continue Reading
Rendben van, ami körülvesz, bármi is az. Fontos ez, a legfontosabb, hogy egyáltalán nem, legkisebb részletében sem véletlen, hanem alapvető belső igényemre adott válasz, a tökéletes iskola, minden pillanat, a legapróbb körülményt is beleértve, minden ember életében – amibe tehát Bele KELL Nézni. Continue Reading
A kedves zöldséges dupla csomag kekszet gyömöszölt a zacskómba, hosszú még az út mottóval, a szintén nagyon kedves apáca néni pedig kidobott a zárdából, mert náluk sziesztázni nem lehet, vagy itt is alszom, vagy nem is jöhetek be … fura a világ … másrészt abszolút megértem, mindkettejüket. Continue Reading
A réginek meg KELL halnia. Teljesen. És annyira elrontjuk ezt, általában. Kapaszkodunk, mert félünk. Holott éppen kapaszkodni a valódi öngyilkosság. Mert lassan elszáradok, elhalok, ha kapaszkodom, világok között elakadva, ahol a régi már nem éltet, az új pedig még nem tud érkezni, mert Tere, Helye nincsen. Continue Reading
… sőt, olyannyira Jó, hogy teljesen mindegy, hogy ezt a „birka nép” módon általánosságban teszem, vagy egy konkrét emberre hárítok felelősséget, mert „ő a hibás” – nagyon rendben van, mindkettő, és Helyes, ha így teszek, amennyiben ezt érzem … tapasztalatom, hogy nem szabad visszariadni attól, hogy a csapból is folyik, hogy „sose hárítsd másokra a felelősséget”, hanem igenis tenni, bátran, egyenesen, és hárítani, vállalni, amit épp érzek, mert Continue Reading
A Vezető megszállott, Hatalommal terhes, annak gyakorlásával, Lovag, Amazon, aki a Király irányában lojális, rá felnéz, neki engedelmeskedik, olyan akar lenni, vele alázatos, előzékeny, picit szerelmes is belé, másra azonban alig hallgat, sőt, önző és kemény, mindenki mással, épp ezért tehát csakis a Király vagy a Királyban álló Nő tudja Irányban tartani, Keret-ezni. Continue Reading
Sokan mondják, hogy találkozzunk félúton, azonban ez lehetetlen … félút nincs, hiszen, ha lenne, már közelebb mentünk volna egymáshoz, már nem lenne köztünk a távolság, a szakadék … a félút tehát a szakadék közepe, egy pont a levegőben, a semmi … és sokan próbálnak ott találkozni, mégis … kompromisszumnak hívják, ami lényegileg ömagam megerőszakolása, és ezzel együtt álló elvárás arra, hogy a másik is „mindent megtegyen”, tehát megerőszakolja magát … másrészt mégis jó megpróbálni … mert a félút, tehát a kompromisszum értéke, hogy elképesztő erőfeszítés, mert kötelek és/vagy hídépítők kellenek hozzá, és ha meg is oldjuk is instabil, hiszen függőhídnál többre aligha tellik, mozog, folyamatosan, kötött, gyorsan errodálódik, áthaladásra bár alkalmas lenne, a két part között, de egy sátor, pláne ház már nem fér el rajta, és ha mégis megpróbáljuk felhúzni akkor idővel bizonyosan leszakad … no és ezért JÓ a félút … mert így tapasztaljuk meg, hogy nagyon-nagyon nehéz elérni, ha sikerül is ideiglenes, és végül teljesen elkerülhetetlen a zuhanás, a szakadék alja, az abszolút mélypont … ráadásul ez minden téren így van, párkapcsolat, munka, bármi … és ez minden téren nagyszerű … mert bele KELL zuhanni, hogy elengedjem a vélekedésemet, hogy lehetséges, csak és kizárólag a szenvedés tud erre rávenni, tehát például ezt itt olvasgatni is felesleges, hanem NYOMÁS hidat építeni a vágyott túlpart felé, találkozzatok félúton, meg KELL próbálni … Continue Reading