Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Munkát keresni felesleges.

… Legkomolyabban. Az Igazi, a nekem való munkát csak tudni lehet. Érezni. … Ami Lelkesit, ami Bizserget, amit valóban SZERETEK csinálni. AZ. … Külső keresgélés helyett belső felfedezőút a kulcsa: MIT szeretek csinalni? MI megy könnyen?

… sokakkal beszélgetve azt látom, hogy a Munka, tehát a nagybetűs Munka:

1. sosem pénzről szól, hanem, hogy ADNI mit tudok,
2. lelkesít engem, JÓ nekem, örömet okoz,
3. öröm és érték a világnak körülöttem,
4. közösségi, tehát másokkal együtt végzett, akikkel kiegészítjük egymást,
5. kitartás kell hozzá, energiabefektetés, és
6. bátor önfelvallalás, végül:
7. NEM JUTOK EL a Munkához, a Dolgomhoz, ha a pénz a cél, ha ennek átmeneti, de szükségeszerű bizonytalansága megakaszt.

A Munka olyan mint egy növény.

Tovább

Van-e Igazság?

Cégem, és „zsebdiktátrori” bukásom után évekig voltam nagyon visszafogott.

… nagyon csendes, nagyon „talán”, és „lehet, hogy”, és „esetleg”, és „gondoltál-e rá, hogy”. Sokat tanultam, olvastam, minden elréhető forrást magamba szívtam, melyek alapján … tehát a Racionális „tudás” alapján … évekig vallottam, hogy a világ szubjektív, tehát ennek megfelelően csendesen szabad csak állást foglaljak, mert nem tudhatom biztosan, hiszen csak lehetőségek vannak.

… aztán elkezdtek érkezni élmények arról, hogy VAN, ami egyszerűen Úgy Van.

Nem azért, mert én értem, vagy én úgy értem, vagy le tudnám vezetni, hogy így van .. nem. Sőt. NEM értem. Illetve igen, de logikámmal meg is tudnám cáfolni, ha azt akarnám. … Mégis Van. … Miközben addig istenített rációm számára nem belátható, épp ezért nem is bizonyítható, épp ezért vitát sem lehet vele „nyerni”. .. és mégis …

Van.

Csak Úgy Van.
Ahogy Van.

Rendben Van – Rend Van.

Tovább

Ér rejtőzni, de meddig?

… A Férfi sorsa, hogy teremtsen, valami újat hozzon a világba, hogy megharcolja a harcát, legnagyobb félelme tehát épp ez, hogy nem elég, ezért fél kiállni és felvállalni magát, a benne lappangó csodás újítást, inkább rejtőzik anyag halmozásba, ismétlődő rutinok közé, vagy mások mögé, gyakran látszólagos odaadásba, amikben azonban boldog nem lehet, mivel mindig tudja, hogy több van benne, és csak időt húz, miközben nem használja a valódi tehetségét, holott tudja, ÉRZI, hogy képes repülni, és nyomasztja, hogy mégsem teszi. … A Nő sorsa az odaadás, az arra méltó önkéntes, örömteli szolgálata, legnagyobb félelme tehát épp az, hogy nem elég, hogy unalmas, ha csak adja magát, a lelke fényét, s ezért akar teremteni, ezért menekül folyamatosan megújuló külső és belső díszletek közé, vagy keményedik gyakran intellektuális, harcos, amazon szerepekbe, amikben azonban boldog nem lehet, mivel mindig tudja, hogy több van benne, és csak időt húz, miközben nem használja a valódi tehetségét, holott tudja, ÉRZI, hogy képes repülni, és nyomasztja, hogy mégsem teszi.

A függetlenség zsákutca, sőt, hazugság.

… Az emberi boldogságom kulcsa az értékes vagyok érzés, aminek kulcsa a helyemen lenni, aminek kulcsa a közösség, hiszen a hely mindig másokhoz kapcsolódva van, aminek kulcsa tehát a kapcsolódás, aminek a kulcsa az önkéntes alárendelődés … adni, amit tudok, magam őszintén felvállalva, önzésből, igen, mert NEKEM jó adni, amit adni tudok – de mégis alárendelődve, mert ADOM, amit tudok. Tovább

A bizalmat nem lehet megingatni.

… HA van. … csak akkor inoghat meg, ha gyenge … pontosabban: amikor nincs. … Ez fontos. … Ha bízom valakiben, akkor LÁTOM a másik embert, pontosan érzem, hogy ő mit és hogyan és miért, azaz nem/alig tud meglepetést okozni, és ha mégis, akkor hálás vagyok, hogy megint tanulok róla, általa, magamról, és hogy ettől EGYmáshoz ismét közelebb kerültünk. …

Bizalom meg tehát csak akkor inoghat, amikor valójában nincs. Amikor kivetített elvárt működési keretek között vélek tudni egy másik embert, ami által magam biztonságban hiszem, és ehhez képest mást kapok. … A megingó bizalom a körbefalazott vélt valóság vélt biztonságába érkező meglepetés. Amikor a másik valami váratlant csinál. … és mivel az emberek nem tehetnek mást, mint hogy folyamatosan önmagukat adják, így a megingó bizalom, csakis EGY dolgot jelent, hogy ÉN vártam olyasmit tőle, ami az ő valóságától idegen, azaz NEKEM voltak butuska elvárásaim Vele kapcsolatban, azaz ÉN nem figyeltem rá eléggé, azaz NEKEM voltak fontosabbak a vele kapcsolatos reményeim, mint az ő tényleges valósága … azaz ÉN nem bíztam benne.

A kapcsolódás feltétele az elhatárolódás.

… magam mindenki mástól meg KELL kölönböztetni, csak így kapcsolódhatunk … a saját ABSZOLÚT egyediséget fel KELL vállalni, hogy másokkal kapcsolódni tudjak … mint egy kirakós darab, aminek abszolút egyedi a formája … amint az összes többié is … viszont ha/amíg nem vállalom fel, amíg nem mutatom a formámat, az ÖSSZES kis nyúlványt és mélységet, akkor/addig nincs mihez kapcsolódni.

Ehhez pedig fontos szerintem, hogy MINDENKI MÁS IS BOLOND.

… talán a legfontosabb megértésem. Ez. Hogy senki nem tökéletes, bármennyire is annak tűnik, annak akar tűnni esetleg. .. Amint EZT értem, amint értem, hogy senki más SEM tökéletes, már nem kell nekem sem azzá lenni, és amint nem kell az legyek, már vállalahatom magamat, és amint vállalom magamat, az már másnak is lehetővé teszi, hogy ő magát vállalja. … így nyitják meg egymást a szívek!

A nyitott szív mágiája, hogy megnyitja a másikat is.

Tovább

Férfi nélkül nincs nő.

… Sok férfival beszélgetek, és általában a kész nőt várják, aki őket befogadja. … Holott ez FORDÍTVA van. A Férfi dolga befogadni, Teret adni, sőt, maga a Férfi is Nő befogadása által emelkedik fiúból Férfivá … mint a mesében. A legkisebb királyfi próbatételbe botlik … DE egyedül nem boldogul, hanem épp attól nyeri végül el a királyságát, hogy elfogadja, BEfogadja a tanácsot, a segítséget, a Bölcsességet a királylánytól.

… a Férfi gyermeki lelke legeldugottabb tornyaiba is beengedheti a Nőt. Döbbenetesen félelmetes. És mégis. Nincs más út. … beengedni és elfogadni, amit a NŐ adni tud, bízni abban, BÍZNI a Nőben … csak így telhet meg az Űr, a Tér, ami a Férfi lényében Tátong, így érkezhet meg abba a Nő … csak így születhet valódi EGYség, ahol a Mindenséggel való kapcsolat is Rendben.

A Bölcsesség, az itt és most Hogyanja igenis a nőknél van, a spontán érzéseikben – a Férfiaknál pedig az Irány, hogy Hová is tartunk együtt. Jó ezt elfogadni.

Tovább

Nő nélkül nincs Férfi.

… Sok nővel beszélgetek, és általában a kész férfit várják. … Holott a Férfinek igenis segíteni kell megszületni – sőt, maga a Nő is a Férfi támogatása által emelkedik lányból Nővé. … mint a mesében. A királylány, Hite, Bizalma, Szeretete és praktikus Bölcsessége KELL, hogy a legkisebb királyfiból király, tehát a világát uraló Férfi megszülethessen. Tovább

Az önbizalom lehetetlen.

Erre jutottam. Fejleszteni pedig végképp nem lehet. … szűk és korlátos önző pici önmagamról pontosan tudom, hogy gyenge és esendő és kevés – épp ezért akartam az „egóm legyőzni”, okkal kínlódtam vele éveket … de aztán nem sikerült. … : ) … Helyette a sok kisérletezéstől, szenvedéstől, tapasztalástól az Én jelentése tágult ki. Összekapcsoltsággá, Én Vagyokká, Ő is Én Vagyokká, sőt: az is Én Vagyokká, Mind-én-ség-é … és így minden a helyére került. … Mert amikor önmagam TÁGAN értem az önbizalom máris nem a korlátos kicsi önmagamba vetett bizalom (öneszerelem), hanem a Mindenségben álló Énnel, Aki Vagyok való Egység (önátadás). … ez az Én pedig végtelenul Hatalmasabb, mint a pici, így tehát végtelenül Bölcsebb, végtelenül Biztosabb. … amilyen mértékben pici önmagamon TÚL látok, annyi az önbizalmam … Én-Bizalom … Mint most. Mikor a megérzeseimre hallgatok, és csak átengedem, teszem, mondom, amit épp érkezik, anélkül hogy mindent értenék – és így, a gyakorlás révén, mégis, Egyre többet. : )

Newer Posts
Older Posts