Én Vagyok | Mit Tennél, ha nem félnél?

július 13, 2012

Mától nem kérek pénzt.

… mert Áldoznom időszerű … ADNI Amit Tudok, megosztani a Bőséget … játékosan … és NEM törődni tovább azzal, hogy mit kapok érte … BÍZNI a Rendben, inni a Vizet, amiről beszélek, az Élet Vizét … a Lelkesedés Láng, a Láng Fény, a Fény Erő … LÁNG Lobog Bennem … sőt: Vagyok … Igazából a Láng Vagyok … és FA táplál, igen … és bár töprenghetek rajta, hogy honnan lesz még fa, de a Láng Dolga Égni, Bízni … WOW, hiszen a Kereszt a Fa … az Egóm Keresztje AZ Áldozat … az Egóm keresztje, tehát félelem ellenére vállalt önkéntes lemondása, alárendelődése, alázata ami ÉG … ami AZ Égbe emel … a FA … és az alázat, a szolgálat, a tűzrevetés táplálja a Lángot … deszép ez … hiszen a kereszt bennem van, mindigis bennem volt, a Félelem … és a Szenvedés EZÉRT az első fontos lépés … mert ekkor kezd tisztulni a zavar … mikor a vállamra veszem a keresztet … mert addig bennem volt, de ekkortól már megkülönböztetem Magamat a Kereszttől … meghasonlott állapot, igen, ingadozik az identitásom a Kereszt vágyai és a Keresztet Hordozó Én között … de már TUDOM … már tudom, hogy NEM a Kereszt, nem a Fa, nem az éghető, nem a félő, nem a mulandó vagyok … hanem a Hordozó, a Bátor, a Láng, az Én … a Kereszt pedig csak Fa … a kereszt “üzemanyag” … milyen tökéletes … a Fa ÉG … a kereszt az áldozat tüzében ÉG, éghet el, égethető el … CSAK abban … és amint belevetem kész … :-) … onnantól már csak Én Maradok … a Vagyok Maradok … az Én Vagyok maradok … születés … az Emberfia … nem kérek tehát többé pénzt … ÖNZÉSBŐL nem, mert NEKEM Boldogság! … és ugyanezért bíztatlak, hogy áldozz Te is, akkor gyere, ha Áldozni AKARSZ … ENGEDD, DOBD, ÉGESD azt a Fát!

július 11, 2012

A függés ellenszere a fény.

… Évtizedekig kínlódtam a szexualitásommal … párkapcsolatokban, és azokon kívül … a Vággyal, ami Árad, folyamatosan, Irányt keres magának, állandóan, és önmagába pusztul, ha kívül célt nem talál … az életem nagy részében elmondhatatlanul szégyelltem magam emiatt … szar alaknak, hazugnak, szexfüggőnek, gyengének éreztem magam, aki végtelen sok isteni teremtő energiát pocsékol, aki hiába tanult látszólag sokat, de valójában még magán sem tud uralkodni, mert lám, egy ringó csípő, egy szexuális fotó, egy kacér pillantás, egy kis önbizalom, és máris elveszett … Tovább

július 10, 2012

Mesterek nincsenek. És mégis. Vagy.

… Távoli mestereket istenítünk … időben és térben … évezredek és kilométerek … köztünk … az Igazság és köztünk … rituálékkal próbáljuk áthidalni, megidézni, visszaszerezni – rációval pedig értelmezni, bizonyítani, széjjelszedni … nem baj, szabad … de LÁTJUK-e közben, ÉRTJÜK-e, hogy az Igazság ÉL, Itt és Most él, a mindennapokban él, mindenkiben él … látod-e a Mestert a szülőben, a fárasztó munkatársban, a hisztis gyerekben, a tolakodó szomszédban? … BENNÜNK Látod-e a Mestert? … Magadat, Magunkat, Engem … és látod-e a hőségben, a fejfájásban, a látszólagos csapásokban? … elfogadod-e, vagy érteni akarod – Hála születik, vagy a vádaskodásnál maradsz? … itt és most … a kortársaidban, bennem, a szembejövőben Látod-e a Fényt? … magadraismersz-e? … magunkraismersz-e? … rámismersz-e? … elfogadod-e, hogy a Lótusz gyökerei a zavaros mélységből merítenek, hogy a Fény CSAKIS sötét háttéren látszik, hogy tehát NEM vagy kicsi, hogy tehát NEM kell magadnál nagyobbat találj? … elfogadod, vagy vándorolsz tovább, egyik idoltól a másikig, akiket aztán újra és újra cáfolhatsz, szétszedhetsz, sárba tiporhatsz? … szabad, igen … de LÁSD, hogy magadat taposod … vedd észre, hogy mind “CSAK” emberek vagyunk … és, hogy ez ELÉG … Elég Vagy … nem kell Mester … elég ha Vagy, ha Önmagad Vagy, Mester Vagy.

július 9, 2012

Én, a hagyma.

… Lehetnék kedvesebb, sokkal, és megértőbb, és figyelmesebb, és türelmesebb … szeretőbb, igen … különösen családtagokkal és munkatársakkal … kevésbé pokróc, lehetnék, sokkal-SOKKAL … másrészt egész kedves vagyok, és egész megértő, és egész figyelmes, és egész türelmes … IS … sőt, nagyon-nagyon, gyakran … mikor nem büntetem épp magam, mikor elfogadom, hogy ember vagyok, hogy igenis már sokat változtam, hogy ma épp ennyi telik, hogy ez Elég … mikor ÉLvezem az Utat … ha meg- és odaadom magam.

: )

Szeretem magam boncolni. Élve. Mert ugyan fáj, igen, és minél mélyebbre megyek, annál jobban, de aztán átlendül … a hagyma rétegei, a sok bűntudat és félelem ALATT, középen, a szív közepében, mikor semmihez eljutok, AKKOR átlendül … a Semmi Minden … Minden Ami Van és Minden Ami Nincs … Fény, sőt Hang, sőt TÉR … Isten lakik ott, a rétegek alatt, a szív közepében, Bennem … az Egy, az Igaz, a Hatalmas … az Emberfia, a Lélektől születő … ÉRkezik … Mindenkiben … sőt, LÁTSZIK, a Szemekben … MERJÜNK egymás szemébe Látni.

… DE óvatosan!

… mert az Igazság a Szemekben Van, és Látszik … de TÖRÉKENY … ezért NAGY figyelemmel, NAGY szeretettel bánjunk azzal, amit Látunk … mert sokak számára tolakodás, sokan rosszul viselik, ha valaki beléjük LÁT … ritkán szabad behatolni … ellenkezőleg … magam megnyitni Elég … a Szeretet útja az Önátadás … ha magam megnyitom, az másokat IS megnyit … mert EGY a Hagyma, EGY a Szív, EGY a Tér … mindannyiunkban … HA a magam emberségét, a magam „esendőségét” MEREM vállalni az másokat is Felszabadít, Bátorít … és ez Elég.

július 6, 2012

Kérni mágia.

… kérnem kell … folyamatosan … kérni és elengedni … Bízni … a kérés a Bizalom próbája … ettől nehéz, ettől fontos … a kérés által lépek ki a falaim mögül … a kérés a vége annak, hogy azt hiszem, megoldom, egyedül … a kéréssel megnyílok, Teret adok … tehát “kiszolgáltatom magam”, “sebezhetővé válok” … félelmetes Tovább

július 5, 2012

Mind szolgálunk, és mégsem.

Tegyük ezt Helyre … a Nőnek bár dolga, alkotása, Ügye egy Férfi, de NEM a férfit szolgálja, mégsem … szó nincs róla … hanem a Férfiban, a Férfin keresztül szolgál, alkot, épít, nemesít, emel … amint a Férfi sem egy Ügyet szolgál, hanem egy Ügyön, tehát egy Ügy körül formálódó Közösségen keresztül, tehát abban betöltött funkcióján keresztül szolgál, alkot, nemesít emel … Tovább

július 4, 2012

Az eredet kötelez.

… Férfi sárból, a Nő férfiből … teremtetett … ergo a Férfi sárban, a Nő férfiben … szolgál, nemesít, épít … Nincs Más Út … odaadás … a Férfi KINN, Fiú a Világban – a Nő BENN, Lélek a Férfiben … az ember ott szolgál, ahol épít – ott épít, ahol szolgál … játékos, önfeledt önfelvállalás … NEM kényszer … Alkotás … művészet … a Férfi alkotása egy Ügy, a Nő alkotása egy Férfi … EGYség … tehát NEM kihasználás … csakis éltetés … JÓ önként, örömmel, bizalommal Adni, Ami Lelkesít … Akinek – Amit – Amíg … JÓ a félelmeink FELÉ lépni … magunkat önként alárendelni … a Férfi Ügyet KELL válasszon, kapcsolódni funkciója szerint, és meg KELL nyissa a lelkét, fel KELL vállalja a félelmeit, be KELL fogadja a mellkasába, Szíve köré a Nőt, vissza, gondját viselni, szeretni, a Borda Erő-s, nélküle nincs Váz, nincs Rend – a Nő pedig Férfit KELL válasszon, oda KELL adja magát, kincseit, Bölcsességét, alá KELL nyúljon a rettegő Férfinek, be KELL simuljon a szíve köré, elfogadni, hinni, bízni, emelni, a Forráshoz kapcsolni … Együtt Születünk … Tánc … csak addig FÁJ, míg halogatjuk.

július 3, 2012

A napnak nincs árnyéka.

… és persze, legyünk Nappá, AZ Irány … de MÉG nem tartok ott … hiszen a Nap NEM LÁT ÁRNYÉKOT, és én még igen … wow … a Fény nem lát, nem láthat árnyékot … számára nincs többé, hiszen mindenhová bevilágít … mikor tehát árnyékot látok, helyes, ha NEM a másikkal, hanem magammal, a Fény időszakos hiányával, a saját árnyékoló reakciómmal, tehát a falaimmal, tehát a félelmemmel, tehát az önfelvállalásommal foglalkozom … hiszen NEM VAGYOK FÉNYBEN, mikor bárhol árnyékot látok … tehát olyankor segíteni, bevilágítani sem tudok, szeretettel emelni sem, elfogadni sem, jelen lenni sem … hiszen a segíteni akarás is akarás … aminek el nem fogadás az alapja … hogy változtatni AKAROK a másikon … amivel épp NEM támogatom őt, nem szeretem, nem emelem … tükör és lehetőség az árnyék … elfogadni, csiszolódni, bátran lépni, Fényt átengedni … Nap-létben növekedni … Hálát Adni… éjszakából, a félelmeim FELÉ tett lépésekből születik a Nappal … minél mélyebbre merülök, annál feljebb lendülök … amint a Nap is … önmaga folyamatos átlényegítése a Fény … hogy Adásban, Áradásban, önmaga szétszórásában él … ÉG … Van.

július 2, 2012

Démonok és táltos paripák.

… soká akartam CSAK a Fényt látni … letagadni az árnyékot … hogy nincs is, ha mégis, akkor NEM bennem, én már „Fényben járok” … hatalmas bukás jött, mindig, gyakran tartós mélyrepülés … lassan fogadtam el, hogy a Világ árnyék IS, sőt: Árnyék … hogy bár a Forrás a Szeretet, a Fény, az Ige, de ÉPP EZÉRT van árnyék IS … a Szeretet a félelemhez képest, a Fény háttér előtt, az Ige a csendben látszik … másképp nem tapasztalható … másképp nem növekedhetem benne, csak ha VAN választásom, csak ha választhatom a sötétet … csak, ha TUDOM, mert tapasztalom, mert tomboló vágyaim elragadtatásában ÉN tapasztalom, hogy a sötétség mi, és milyen … hogy NEM ott a Dolgom, hogy NEM az a Boldogságom … fontos ez … hogy a Démon bár elzárható … de, épp magam ítélem szenvedésre, nem haladhatok, míg szemébe nem nézek …

… ez minden … a figyelem Fény … csak odanézek és máris szelídül

… mert NINCS sötétség, csak kevés Fény Van … ahová nem figyelek, amit letagadok, amitől félek … fontos megengednem a félelmet IS … elfogadni, belenézni, mélyére érezni, mert a Démon szelídíthető … minden sárkány, minden vágy, minden félelem, minden rettegés … harccal nem, csakis szeretettel … HA felé-Belé nézek, Lépek … CSAK akkor … mert míg a létezését tagadtam, míg elzártam, addig épp kiszolgáltattam magam neki … mert kontroll nélkül pusztító erővel vette fölöttem át a hatalmat, a robbanások idején … ma már ritka … MERT elfogadom az árnyékot is … mert vedret engedtem a sötét kútba, és jéé … az Élet Egy Vize … ERŐ … hasznosulni rendeltetett … erő, mely Irányt keres, erő, mely az ÉN tagadásom okán tévelyeg, mert ÉN nem Irányítottam, mert ÉN nem fogadtam el, mert ÉN nem vállaltam … Magam … a Démon hiányjelenség … megváltásra vár … szelíd szövetséges, sőt: Táltos Paripa, amint nem félek … Szeressük hát a Démonainkat!

június 29, 2012

A férfi retteg.

… minél magabiztosabbnak tűnik, annál jobban … Férfi az, aki beenged, aki magában Teret ad, FÉR-fi, akiben NŐni lehet … sokat írtam már erről … most arról, hogy ez BRRUTÁLISAN félelmetes … az Út, a Születés … nekem az volt, NAGYON … mert a lelkem, a legmélyebb bugyraim KELL megnyitni hozzá … hogy a FÉNY átmoshasson … MINDEN félelmem, MAGAM MERNI vállalni … hogy kevés, pici, szexuálisan frusztrált és jelentéktelen vagyok … hogy a lényem egy része RETTEG, folyamatosan … hogy az életem nagy része félelemmel telt. Sőt. Háborúval. Fény és Sötétség … ANGYAL ÉS DÉMON HARCA. Bennem. … Rém-s-Ég. … hogy mindez Vagyok. Mindez IS vagyok. A vágyak IS, az önzés IS, az érzékiség IS … hogy Fény, ERŐ, Tisztaság, Szeretet harcol a RETTEGÉSSEL. Bennem. … Folyamatosan. … kontrollvesztés és sötét orgia, mikor a Félelem, a Félelemből születő szűkölő VÁGY sárkány-démonai ülnek diadalt … Béke, Derű, Nyugalom, ERŐ, végtelen ERŐŐ, Összekapcsoltság, mikor a Fény, a Szelíd Bölcsesség “nyer” … a NŐ nekem EBBEN szövetségesem.

… aki MER Nő lenni … Türelmes, Bölcs, Odaadó … Társ és Mester … a HOGYANT érzi, az IRÁNYt elfogadja …

NŐ, aki megért, elfogad, bátorít, SEGÍT … a Fény Angyala a NŐ, aki AKTÍVAN részt vesz … súg, emel, támogat, Bízik, bíztat, Hisz, erősít … abban, hogy nincs is … háború … csak zavar az egész … hogy nincs is mitől féljek … hogy csak én vagyok … Mi. Én. Vagyok. … hogy EZ minden, hogy szabad, sőt JÓ magam vállalni, hogy a tapasztalás által, higgyem el, növekedni fogok, hogy értem van mindez, hogy KÉPes vagyok, MERJEK … hogy meg tudom csinálni, hogy a sebeim kincsek, és a pálma igenis NŐ a teher alatt … csak NE harcoljak … adjam fel … nincs is háború … nem nyerhetek … hiszen biztonság NINCS … csak a Változás … egyedül ez Biztos … az Élet és a Rend … hogy mindez Van … Értünk Van … és Funkcióm van benne … és hogy EZ minden … kapcsolódni funkcióm szerint … hogy NEM kell értsem, és a rációm NEM FOGJA megoldani … mert nem lehet … de nem is kell … a megérzéseim követni elég … TENNI, amit szeretek, ami LELKESÍT … elég, sőt csodás … ha táncolok, ha élvezem … ELÉG, ha úszom … NEM KELL TÖBB … elég … Elég Vagyok … Vagyok … elég ha “csak” Vagyok.