… nem a körítés, NEM a vallás, hanem a Hűség, az Odaadás, a Szolgálat … a fohász önátadás, magam emlékeztetése, meghívom, igen, a Nagyobbat, Aki bennem Van, magamban szólítom meg, félreállok … a Fényesség, a Lélek, AZ Akarat … hogy tudjam, sose felejtsem, hogy eszköz vagyok, NEM forrás – kirakósdarab, ami magában értelmetlen, aki Kapcsolódás által lehetek csak Boldog, mert csak így Hasznosulhatok, csak Másokon keresztül, mert rész-egész viszonyban vagyunk … Isten, Világ, Emberiség, Nemzet, Közösség, Csapat, Férfi, Nő, Gyermek, Isten … Mind-Én-s-Ég … a Szolgálat és Gondoskodás egymásba ágyazódó szférái … rész-egész viszonyban vagyunk, MIND … a Férfi tehát Istenhez fohászkodik, hogy jól szolgáljon, Az Ügyet, a Közösséget, más néven az Isten országát, a maga helyén … „szólj Istenem, nyilvánulj meg nekem, hatalmad végtelen, mutasd meg életem értelmét” … „add meg hát, hogy szándékod szerint, itt országod legyen, és én Rád bízom az életem” … a Nő Istenhez fohászkodik, hogy jól szolgáljon, jól szeressen, a Férfit … „nézz énrám láthatatlan, nézz énrám Istenem” … „töltsd el lelkemet” … „hűséggel, jósággal, szeretettel” … „adj erőt szeretnem” … „hadd legyen ő az Úr szívemben” … igen, értem, hogy nem tetszik, hallom, hogy sokan tiltakoztok … és mégis … EZ VAN.
A sárkányt le kell ölni
… soká a Sárkány rabja, minden Nő … saját vágyai és félelmei … a Sárkány … LE KELL ÖLNI … nehéz … egyrészt Stockholm-szindróma, szerelmes belé, vonzódik hozzá, a Sárkányhoz, félti … másrészt nehéz az életet a Sárkány nélkül elképzelnie … harmadrészt egyedül NEM megy, nem lehet, hanem segítenie KELL a királyfit, BÍZNI benne … akiben érzed, amikor érzed, AZONNAL, totálisan, pedig csak most, ma, néhány perce érkezett, és picit esetlen is … mégis … Bízni KELL … és így is, lehet hogy a sárkány győz, hogy levágja, hogy nyernek a félelmek, de akkor sem visszavonulást és elzárkózást tanulni, NEM bezárkózni, kevésbé bízni, elaludni, hanem épp beengedni, jobban, a következőt, kockáztatni, BÍZNI, még jobban, a Lovagban, aki érkezik … érdekes ez … a siker ugyanis nem a királyfin múlik … hanem a NŐ Bizalmán.
Akiben Valóban Bízol, akiben MERSZ, az le is fogja vágni a sárkányt.
Helyem az, ahol nem gondolkodom.
„Hogy döntöd el ki az, akit szolgálni tudsz, és aki ezt el is tudja fogadni?” … kaptam ezt a kérdést, a válasz egyszerű … sehogy … TESZEM … ha el akarom dönteni, ha tépelődöm, már csak akarás, már csak lehatárolt, korlátos kis tudat, már csak az ÉN erőlködésem, egó-projekt csak, magam-a-forrással-összetévesztés és nem Az Akarat … munka vagy szerelem, mindegy, NEM SZABAD MEGALKUDNI … hanem BÍZNI kell és Lépni, BELE, és ha úgy igaz, akkor Tovább … Bele és Tovább, Bele és Tovább, amíg meg nem adom magam … tudni fogod, érezni, felismered, mert egészen más az élmény … nem „tudatos”, nem is „áldozat”, igazából „szolgálat” sem, gondolat sehol – hanem csak teszem, mert nem tudok mást tenni, csak áramlok, mint a víz, önfeledten játszom, mint egy gyermek, Tánc, mert a Zene visz, mert Sodor, mert esélyem sincs, mert ÖRÖM, mert ellenállni képtelenség, fel sem merül, magam sem értem, de teszem, adok, gondolkodás és kérés nélkül, a kincseim, magam, a mindenem, mert, igen, NEKEM jó.
Az írás például ilyen. Számomra. A szavak. Itt. A folyamat.
Úgy tűnhet, írok, de valójában nem. Valójában csak szerkesztek. Kirobban valami belőlem, ÁRAD, időnként, szinte erőszakos, és utólag olvasom, csodálkozva én is. Szerkesztem picit, és kiteszem … figyelem, odaadás, az akaratom félreállása a kulcs … TESZEM, amit érzek, a Zenét Követem … előadások is így születnek, csak mondom … a szivesseg.net is … kulcs, hogy NEM AKAROK semmit … nem akarok semmit mondani, és nem akarom, hogy bárki bármit megértsen, és végképp nem akarok segíteni … nem … csak mondom, írom, csak Vagyok … mert öröm, NEKEM öröm a Tánc … és mert valójában nem tehetek mást … tehetek, de szenvedés volt, próbáltam, NEM jó elzárni … nekem nem … tehát önzésből írok és önzésből beszélek … Játék … ami függést okoz, mint minden játék … Ezért vagyunk itt. Mindenkinek megvan a Játéka, Tehetsége, Függése, Tánca – mind Egy – a Férfi Zenéhez-Ügyhöz, a Nő Férfihoz kapcsolódik, végül, nagy kirakós, egymást egészítő darabkák … a Zene Rendez … az én Játékom a Szavak, a Vezetés … a Tied valószínűleg más … ami Neked Árad, ami Neked, és a környezetednek Öröm, a Férfi, akinek Te nem tudsz ellenállni … akinek nem is akarsz … Ő.
Az Nyer, aki MER. Adni. MINDENT.
Máig félelmetes. A szavak. A Csatornaság. A Tánc. De CSAK, ha belegondolok … olyankor kicsinek érzem magam, és póznak, tetszelgésnek … de amikor TESZEM, akkor Árad, és Végtelen és Hatalmas és Nyugalom és Derű és Kapcsolat, szó szerint Bekötöttség … ERŐ … és olyankor pontosan tudom, hogy nem belőlem fakad, Eszköz Vagyok, Ember, aki Áll, aki Harcol, aki Tartja a Fényt, aki Táncol … nekem EZ a Helyem … elméletben NEM találtam rá, hanem tapasztalás útján … válságok, szenvedés árán tanulom a kapaszkodókat, a látszat biztonságot ELENGEDNI, máig … sok minden elvétetett … és így lett Helyem … Helyem, ahol NEM gondolkodom … ILYEN a Helyem … Neked is van – mindenkinek … a kérdés csak, hogy kitartok-e a meg-nem-alkuvásban, a keresést is elengedve … TENNI … tehát követni megtanulok-e, megadom-e magam a Zenének … amihez be KELL lépni az időszerű Újba (jó) – de továbblépni is KELL, amikor a Van már idejétmúlt (rossz) … ennyi a Kulcs, a változás, az ÉRzések követése, a Tánc … őszintén … térd meghajtása, Szolgálat, szelíden, alázattal, kapcsolódva, szeretve, minden gazdagságom letéve … BÍZZ …bennem, magadban, a Rendben … BÍZZ … a Táncod, a Helyed Te is felismered … LÉPJ hát … a Semmibe, IGEN, a bizonytalanban … Lépni csak így lehet, a Zenét Követve … és utólag, a BIZALOM útján derül ki, hogy a semmi VALAMI … és a Tánc Boldogság. : )
Kockáztatni kell. Az életet.
… A férfi Ügyet, a nő Férfit … KELL … válasszon … totális kockázat … hiszen nincs kész, nem biztos, hogy működni fog, nincs garancia rá … DÖNTENI kell, és nem csak elméletben, de gyakorlatban is … TENNI … csak így derül ki, Lépésről Lépésre, Kockáztatva, MINDEN lépéssel, MINDEN pillanatban, Kockáztatni … aki nem kockáztat, nem halad, nem haladhat … nagyszerű csodálatosságomat, okosságomat, szépségemet, bölcsességemet, sok-sok tehetségemet, anyagi javaimat, hogy LETENNI tudom-e, ÖNKÉNT letenni és térdre ereszkedni, igen, EMBEREK előtt … tehát nem elméletek, és nem a tökéletesség ideálja, hanem hús vér emberek előtt … mégpedig Igazán … tehát nem pózokban, nem a mellemet verve, hogy én most mekkora dolgot is teszek, vélt nagyszerűségem nyomását másokkal éreztetve … nem … hanem játékosan, kedvesen, szelíden és alázatosan, a másik nem is kell lássa … Emberek a Világ, Emberek a Kapcsolat, Emberekben az Isten … csakis másokhoz kapcsolódva, csakis szolgálva hasznosulhatok … fontos ez … és az is, hogy NEM királyabb, akit én szolgálok – NEM nagyobb … ő is szolgál … ugyanabban a rendben, funkciója szerint, csak más helyen … az Ő helyén … mindannyiunknak megvan a helye, egyedi tehetségünk szerint.
MIND szolgálunk.
Jó ez a fáradtság.
… mert nincs erőm játszmákban résztvenni, megalkudni, bizonygatni, magyarázni … JÓ ez, mert alig lehet belém kapaszkodni … ahol zuhanás van, ott zuhanni kell, a mélypont előtt a legnagyobb segítség, hogy NEM adok kapaszkodót, felületet a halogatásnak … másrészt JÓ ez azért is, mert magam felvállalásában is Lépek … szolgálat és lábmosás az Út, igen, de ha nem eszem kenyeret, éhen halok, ha nincs, hol aludjak, megfagyok … fontos ez, hogy Felelősséget KELL (értsd: időszerű) vállaljak, ebben is, magamért, az Igényeimet IS, játékosan, de őszintén, aminek örülnék, amit időszerűnek érzek … ez az Én Vagyok Alap … ráadásul minél inkább a Helyemen, minél inkább a Funkcióm szerint, minél inkább Vagyok, Én, annál nagyobbak az Erők, annál szélesebb a Csatorna, annál brutálisabban Merít, ha magam nem vagyok bekötve, ha fogadó gyökeret nem nyitok … napi tapasztalatom ez … hogy KELL a kapcsolódás a Forráshoz, a Konnektor, az Anyag, a Női minőség … JÓ ez a fáradtság, hogy kevésbé menjek bele egyoldalú helyzetekbe, hogy ne alkudjak meg, mert nem megy tovább, mert már nem viselem jól, hogy sokan csak elvennének, még, a bármit, amit adni épp tudok, „barátként”, „beszélgetve”, hiszen szerintük „jár”, mert „egy szinten állunk” … holott nem … egyformán értékesek vagyunk, igen, de NEM állunk egy szinten … egy szinten azzal állunk, akivel NEM akarunk egymástól semmit, aki NEM szükséglet, akivel játékosan és örömmel kapcsolódunk, akivel vállvetve szolgálunk … ezzel szemben, akitől AKAROK – figyelmet, időt, tanácsot, nézőpontot, iránymutatást, érintést, bármit – azzal NEM állunk egy szinten, épp, hanem kiegészítjük egymást, időszerűen … tehát az számomra Tanító – tehát Eszköz, Kapcsolat a Forráshoz … ezt megérteni ÉS elfogadni alap, különben találkozni sincs értelme, hiszen kapcsolódás sem jöhet létre, hiszen valódi figyelem sincs, hiszen alárendelődés sincs, tehát csak pózok, és hiszti, és okoskodás van, mert más nem lehet, amíg az ember a saját fontosságát és értékességét el nem engedi, amíg a térdét meg nem hajtja … ó igen, tudom, kemény szavak … idejük most … és persze, hogy élmény csatornának lenni, mondhatod, de nem tudok, nincs miből adni-adni-adni, felszámolódom, gyengülök, sorvadok, ha töltekezés közben nincs, ha csak széthordanak, ha csak használnak, anélkül, hogy adnának is, mégpedig nem azt, ami szerintük nekem kell (önzés), hanem valódi figyelem, és az én igaz igényeim szerint (szeretet) … a kapcsolódás szeretet, a szeretet szolgálat, másképp nem lehet kapcsolódni … amikor szellemi téren szolgálok, lelki, anyagi téren fogadok – amikor szellemi téren kapok, lelki, anyagi téren szolgálok, és így tovább … keverednek is, hangsúlyok különböző emberi kapcsolatokban változnak, de a Lényeg ez, Tanítók vagyunk, és Fogyasztók is, Mindenki, más-más téren, más-más témákban, de a kiegyenlítés mindenkor fontos … és értem, hogy ez sokaknak „csalódás”, hogy mások szerint „igazságtalan”, hogy akad, aki „világító toronynak hitt”, és olyan is, aki „hány tőlem” … elfogadom, vállalom … egy harmonikus világban ez téma sem lenne … régen a tanítót befogadták, etették, vagy a tanítvány állt be a mester háztartásába, aztán a sötétebb korokban a szerzetesek már koldultak vagy gazdálkodtak … ma sem megy másképp, csak közben még sötétebb lett … és bár nekem öröm a szolgálat, de mostanában túl sokan akartak használni anélkül, hogy az én jóllétem érdekelné őket … ami persze rendben is van, teljesen, NEKEM jelzés a saját fáradtságom, hiszen az én jóllétem az ÉN felelősségem … Nekem kell határokat, kereteket adni, Nekem dolgom magam és a világ állapotára tekintettel lenni … hiszen NAGYON sötét van, közvetlenül a pirkadat előtt állunk … a többség annyira fél, annyira szűkösnek, kicsinek, értéktelennek éli meg magát, hogy fel sem merül benne, hogy adhatna is …nem veszi észre, hogy ÉPP EZÉRT adósodik el, egyre jobban, folyamatosan, nem érti, hogy a világ egyensúlyi rendszer, energiák körforgása, és csak egyre rosszabbul lesz, ha adás nélkül elfogad … a többség nem látja át, hogy a közkeletű vélekedés, hogy majd máshonnan jön vissza, bár igaz, de azt is jelenti, hogy itt és most, MA adósságban marad, adósságot halmoz, gyengül, aki blokkol, aki nem ügyel a kiegyenlítésre … amit igen, én is a mélyponton tapasztaltam meg … ahová tehát le KELL jutni … és UTÁNA már automatikusan rendeljük alá magunkat, önként adunk, helyénvalónak érezzük – UTÁNA már, csak így tudunk bármit elfogadni … az ingyenesség elvárása tehát nagyszerű tükör, az adás önfeledt öröme nagyszerű függés, az igények őszinte vállalása pedig nagyszerű kihívás … adás és kapás, repülni csak KÉT szárnnyal lehet … JÓ ez a fáradtság most.
Világ. Vég(r)e. Vagyok.
Világvége. Jön. Igen. Sőt. Megjött. … ! … A világnak, ahogy ismertem, amiben felnőttem, a Világ fogalomnak, tehát a Világ és Én megosztottságának, egymással vívott harcának, a kétarcúságnak: Vége. … BENNEM van vége. … Ez az egész világvége személyes, mindannyiunkban, 7 milliárd ember személyes világvégéje zajlik … ITT és MOST … mely okból a világ sorsán keseregni teljesen felesleges, örülni szabad … nyomás alatt vagyunk, FÁJ, igen, mint bármely születés, de Kegyelemből történik mégis, Rend Van, értünk az Egész, minket szolgál, és JÓ annak, aki átmegy a SZŰK járaton, akiről lekopnak, leszakadnak az idejétmúlt, álbiztonságot szolgáló, repülést ellehetetlenítő, önbecsapó terhek … világvége van … ITT és MOST … belül … egyéni, közösségi, nemzeti, globális szinten, ugyanaz … a megoldás BELÜL születik … mégpedig a DÖNTÉS által … Félek vagy Bízom … EBBŐL jön a változás, nem kívülről, nem mozgalmakból, nem a politikusoktól … a politikusok, sőt, az egész modell megbukott, csak ők még nem Látják … a jövő, a Jelen a Közösségeké … Ügyek köré gyűlünk … élni pedig csak az él, ahol Szép rend, Jó gazdálkodás, és Igaz tanítás integrálódik, újra … megbukott a szétválasztás … a görög demokrácia, a római jog, a francia forradalom … 2000 év után … MOST … vége … mert az ember EGY. … Nem lehet tovább külön kezelni … egyénileg sem, gyógyításban sem, oktatásban sem, társadalmilag sem … Test és Lelek és Szellem. Összetartozik. Egyéni és közösségi szinten is … válság = világvége van … EZ az oka … a külső kényszer, tehát félelem alapú világ vége … Van … a Belső Odaadás, tehát Bizalom alapú világ kezdete … nem szavakban … tettekben … a HOGYANban ÉRkezik az új világ … tehát NEM az eszközök rosszak, a megoldás NEM a helyi pénz, NEM a bio gazdálkodás, NEM a vidéki elvonulás, NEM a közvetlen demokrácia … hanem HOGYAN megváltoztatása – tehát a Bizalom … tehetségem szerint a magam helyén, magamban bízni, és a másikban ugyanúgy, abban ahol Ő áll, ami az Ő tehetsége … mindkettő fontos … magamban ÉS a másikban, hogy tudok-e Bízni … őszinte önfelvállalás és őszinte kapcsolódás … Szeretet … magam önként alárendelve, funkcióm szerint, játékot vezetve ÉS lábakat mosva … ennyi … a Születés Lényege ennyi … Dönts kiben bízol (Hely) ÉS Kapcsolódj tehetséged szerint (Funkció), tehát ADD, amit tudsz, ott, ahol LELKESÍT … ez minden … magam önként alárendelve kapcsolódom, a Közösség pedig így kapcsolódó emberek Egysége … a Bizalom Kora, a Reintegráció Kora, tehát a Közösségek Kora, Az Emberi Közösség Kora ÉRkezik, ami a Kapcsolódás Kora, tehát az Alázat Kora, tehát az Odaadás Kora … Közösség csak így születhet … amíg a szabadságom és autonómiám őrzöm, amíg magam meg nem hajtom nincs, nem lehet Közösség sem … a francia forradalom tévedett … a szabadság-szobrokat le lehet dönteni, nyugodtan, MINDET … az emberiség legnagyobb tévedése … szabadság = önközpontúság = boldogtalanság … valójában senki nem szabad, így nem – magamat önként alárendelve, magam önként adva viszont kapcsolódhatok, Helyet, Funkciót, Értéket, Közösséget, Teret, Boldogságot találhatok … EZ a valóban Szabad Akarat, az Összhangban Álló, a magát megadó … EZ a Bizalom Új Kora … a Nemtudás, a Nemakarás, a Megérzésekre Hallgatás, az Őszinte Önfelvállalás, a Vagyok Új Kora, ami születik, mindenkiben … Köszöntöm Szeretettel … A világnak, tehát a Világ és Én megosztottságának, a kétarcúságnak vége … Vagyok. Én. Végre. : )
Csak szeretet van
… a fa, az ember, a társadalom, a világ, minden ÉL … az élet erők áramlása … ezek az erők, nedvek, vér, figyelem, szavak, bizalom, pénz, víz, fény, szeretet tehát valóságosan „testnedvek”, az egymásba ágyazott ÉLŐ rendszerek testnedvei, amik által a kapcsolódás megvalósul … éppen ezért tehát a nedvek “túláradása” vagy „pangása” az adott egység állapotáról jelez … a szárazságok is, az árvizek is, a fa betegsége is, a vérerek szűkülése is, a bizalom gyengülése is, a gazdasági válság is, a pénz hiánya is, a napkitörések is, a mai időjárás is … ez az egész EGY rendszer, melynek minden eleme analóg … az okozatból tehát minden szinten az okra lehet következtetni … túlműködés vagy blokk … blokk a befogadásban vagy az átengedésben lehet – logikus … tehát igen, a szeretet, az energia létezik pénz nélkül is, természetesen, kizárhatom a pénzt, élhetek nélküle – de másrészt a pénz IS energia, tehát a pénz IS szeretet, a Teljesség része … MINDEN az … az EGÉSZ rendszer Szeretet … az Ember, a Világ, Minden … NINCS nemszeretet, hanem csak Zavar van, bárminek a kizárása, bármilyen elutasítás, tehát ítélet, tehát elnemfogadás, mindig csak zavar, ami szintén nem rossz, hanem csak tapasztalatlanság … Minden Ami Van, és Minden, Ami Nincs Szeretet … Születik, Árad, Kapcsolódik, Hullámzik, Tapasztal, Kibontakozik, Visszatér … folyamatosan.
A PÉNZ ÁRAMLÁSA ÁLTAL MEGVALÓSULÓ KAPCSOLÓDÁS IS A SZERETET EGY FORMÁJA TEHÁT.
… ezt megértve pedig világos, hogy pangást csak az okozhat, ha a Kegyelem, tehát Szeretet-lényegű egyéni tudat saját Lényegét nem értve akadályt, elválasztást, falat állít … bármilyet … például a pénzről ítéletet hozva, ahogy én tettem soká, kizárja azt … és EZÉRT nyitottam most meg a pénz csatornáját is, elmondva, hogy igen, fogadok, akár pénzt IS … amiben fontos, hogy NEM KÉRTEM itt pénzt … sem … épp ez a lényeg … hogy NEM kérek, HANEM csak megnyitottam egy eddig zárt, és pedig létező csatornát … mégpedig, igen, MAGAM miatt, hogy nekem-bennem NE legyen tovább zárva … a lényeg, hogy ÉN nyitott vagyok, fogadok így is – nem, hogy bárkitől elvárnám, hogy használja … megnyitottam, a lehetőség immár adott azzal, hogy elmondtam, hogy akár ennek IS örülök … mert így van … ugyanis bárminek örülök … ölelésnek IS, jó könyvnek IS, a sok nagy-nagy szeretettel tegnap átadott ajándéknak is MIND, és a semminek IS … hiszen nem várom el … a lényeg tehát nem a pénz, hanem, hogy MINDEN csatornát megnyitok … immár a pénzt IS … hogy bárki azt adhasson, amit akar, és úgy, ahogy akar … öröm számomra, hogy többen azonnal használni kezdtétek ezt az új csatornát, és világosan értem azt is, hogy ez másoknak miért kihívás … elfogadom … NINCS sem nyomás, sem elvárás … mindenki ÚGY kapcsolódhat, ahogy épp érzi, és a sehogy is nagyon rendben van. : )
A pénz kapcsolódás
… a kapcsolódás egy formája, mint az ajándék is, vagy a figyelem, vagy az érintés, vagy a szavak, vagy akár a vér, vagy a víz, vagy az áram, vagy a fény … lényege, hogy megvalósul, és hogy aztán hasznosul, hogy Hogyan hasznosul … minden kapcsolódás Célja további kapcsolódást szolgálni … EZ az Élet, az Áramlás, az Öröm, az Út … Forrásból tart az Óceánba, állomások megállapíthatók, pillanatok kimerevíthetők, de csak önkényesen, a Folyamat valójában Egy … a pénz sem jó vagy rossz tehát … nincs is, valójában, így, hogy “A Pénz”, és végképp nem lehet szolgálni … hanem emberek vannak, akik csomópontok, csatornák, és energia van, áramlás, tehát a folyamat, ahogy a kapcsolódás megvalósul … Áramlás az Élet … továbbadom, vagy átalakítom és továbbadom, vagy hasznosítom és magamból Adok … nincs valós különbség … mindhárom síkon ez működik, tehát szellemi, lelki, testi téren játsszuk, sőt, analóg, ezért az egyik a másikra kihat … a Rend ebben is egyszerű … bővül, szélesedik a csatorna, tehát a Bőség, ha átengedek, tehát ha befogadok (szeretem magamat) ÉS továbbadok (szeretek másokat) – másrészt gondot okoz, ha bármelyik oldalt akadályozom, tehát ha adok, de nem fogadok be (magamat, az igényeimet nem vállalom, kiszáradok), vagy befogadok, de nem adok (félek, halmozok, puffadok) … tulajdonképpen áramlástant tanulunk tehát, három síkon … megnyílást, átengedést … a Boldogság pedig csak eredmény … a megvalósuló Kapcsolódás eredménye … EZ a Lényeg … az áramló energia, a megvalósuló kapcsolódás … a Szeretet … aminek a pénz is formája, tehát, a pénz is Szeretet.
Vektor vagyunk
… EGY Vektor, két aspektus … Férfi és Nő, Irány és Erő, Időszerűség és Bölcsesség, Mit és Hogyan, Újítás és Stabilitás, Szerszám és Konnektor … Harcos és Hátország … egymást kiegészítő minőségek … akadály az önközpontúság, amikor magammal foglalkozom, akár túlértékelek, akár alul … a figyelem iránya téves ilyenkor – csőd szükségszerű, valódi kapcsolódás lehetetlen … a Férfi irány erőtlen Nő nélkül, a Női erő céltalan Férfi nélkül – KELL a másik … sőt, nézőpontváltás is … KELL … Bizalom … megadni magam a ténynek, hogy NEM én tudom … sem az Irányt, sem az Erőt … NEM belőlem fakad, eszköz vagyok … odaadás a Válasz … CSAK így kapcsolódhatok, csak így lehetek áramlásban, csak így hallom a Zenét, ha odaadom neki magam, annak, amit nem tudok, és nem is tudhatok, viszont, amint ezt elfogadom, ÉRZEM … a Zenét, Szól, Bennem, és máris TUDOM a Lépést, mégis … TÁNC … a Férfi Vezet, a Nő Tartalmat Ad … mindketten figyelnek … alázattal és szelíden … már tudják, hogy a Zene Kegyelem, és azt is, hogy Táncolni csak Egységben tudnak … a Férfi kapcsolat a Forráshoz, csatorna, akin keresztül a Nő Ügyet, itt és most időszerű, Irányt mutató Vezetést kaphat, HA szembe mer lépni a félelmeivel és kincseit letéve a Férfit ELfogadja, HA érte lelki téren, mint egy gyermekért felelősséget vállal … a Nő kapcsolat a Forráshoz, csatorna, akin keresztül a Férfi Erőt, Bölcsességet, Támaszt kaphat, HA szembe mer lépni a félelmeivel és büszkeségét letéve megnyílik és a Nőt BEfogadja, HA érte a világban, mint egy gyermekért felelősséget vállal … az Ügy közös, a Férfi világi Funkciója, Helye határozza meg, nagyobb nálunk, de Benne Vagyunk, Részei, EGYütt szolgáljuk, EGYségben … ÉS minden eredmény is közös, legyen az siker vagy dicsőség vagy gyermek vagy pénz … BIZALOM AZ ÚT … igen, magamnak is mondom.