Isten szeret. Ez minden. Ennyit szeretnék most, húsvét vasárnap este, egy angliai templom kanapéján ücsörögve mondani. Tovább
Öld meg!
Azonosítottad? Helyes. Akkor MOST vezesd elő, katonákkal, igen, elő, akár erőszakkal, amire persze, hogy nem lesz szükség, és hajrá, vallasd, de, hmm, nem érted, ilyen ez, a Főpap a Félelmek, fogalmilag nem értheti az Újat, tovább tehát, Tovább
Azonosítsd!
Nagycsütörtök, igen, a lábmosás és a példa napja, „amint én tettem veletek, Ti is úgy tegyetek”, de erről tavaly már írtam, hogy Jézus az Ajtó, most tehát más, az idei élményem: hogy a zsidók IS én vagyok. Tovább
A figyelem Felelősség.
A figyelem Hatalom, tehát felelősség. Férfire a Közösség, Nőre a Férfi, Gyermekre a Nő. Figyel, tehát Felelős. Értük. Nagyon kemény ez. Hogy meghaladhatatlan. A figyelem. Aki figyel, Választ, és semmiféle beleszólásom nincs. Kapcsolódik és kész. Ellenállok, tagadom, hárítok vagy elfogadom. Ennyi. Hova tartozol volt pár napja a kérdés, ez pedig a Válasz. Ide. Akik figyelnek, oda tartozom. Elválaszthatatlanul. Tovább
Priorizálni lehetetlen.
Próbáltam. Onnan tudom. Lehetetlen. Prioritásokat nem tudok meghatározni, hanem prioritások Vannak. Bennem. Tovább