Egészen elképesztően nehéz mások lábát mosni. Ezt tapasztalom. Hogy eleve nagy munka a tett, plusz fantasztikusan sok erőfeszítés az emberek ellenállása, és semmi, de semmi eredménye nincsen. A lábmosásnak. Itt és most nincs, hanem a jövőben lesz csak. Sőt… és ez a friss felfedezés: az is férfiaknál csak. Mert a férfi elgondolkodik, de a nő félreérti. Nők lábát mosni tilos. Nők lábát mosni azért tilos, mert úgy értelmezi, hogy tehát igaza volt, a saját nagyszerűsége megerősítéseként éli meg, a lábmosás az amazon korát elodázza. Az idei nagyböjt legnagyobb tanulsága számomra most ez. Ellentétben férfiakkal, akiknek az élménye egészen más, mert a férfi a lábmosás által szembesül. Amikor fejmosás helyett lábmosást kap, kő helyett kenyeret. Oka ennek, hogy a nő alap működése, hogy mossa mások lábát, pontosabban olajjal keni – ami más, mert a víz az igazsággal szembesít, míg az olaj hízlal, gazdagít, egót-keneget, táplál. Ellentétben a férfi alap működésével, aki vizet használ, fejmosásra soká, míg aztán rájön, mert tapasztalja, hogy lábakat most hatékonyabb. Az olaj által szubejktiv gazdagabb, míg a víztől pillanatnyilag szegényebb lesz az ember, mert a másik gesztusa a balzsam rákenése helyett leszedi a koszt, amivel kapcsolatban automatikus első élmény, hogy kevesebb, meztelen lettem. Hmm. Férfiak eszköze a víz, nőké az olaj, és az emberek soká nem tudják az olajat és a vizet egymástól megkülönböztetni, hanem a gesztust figyelik csak, tehát a nő olajnak, a férfi víznek fogja érteni, ha a lábához nyúl az ember. És ebből következően a nő számára a saját, míg a férfi számára a másik nagyságának bizonyítéka, ha valaki a lábához hajol. Itt és most érti így, itt és most ilyen a reakciója, miközben persze a nők lábán használt víz hosszabb távon azért kifejti majd hatását. De a kapcsolat eltörik. Ha egy férfi nők lábát mossa, az nem lesz, nem lehet tartós. Mert olajnak érti. Tudom ezt egy ideje már, de még sosem foglalmaztam ilyen világosan meg. Hálás a vagyok saját nagyböjti tévedésemért, viszem magammal ezt a megértést, és maradok férfiak lábainál a jövőben. Nők lábait kizárólag Vándor állapotú férfiaknak ajánlom. Nekik nagyon. Új világ nyitánya… ahol feltöltöd őt és gyönyöröket aratsz, de aztán hagyd időben abba, mert magad elfogysz, ő magányba erősödik!

p.s.
Remélem nem érted ezt félre. Elképesztően távol vagyok Jézushoz képest, de egy olyan abszolút példa, akinek a tetteit automatikusan vonatkoztatom magamra. Erről szól az írás. Nem arról, hogy különleges lennék, vagy Jézus kortárs képviselőjének tartanám magam. Nem vagyok. Azaz mégis. Pontosan annyira, mint Te is.

*

Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba, és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel meg is törölte. Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?” Jézus így felelt: „Most még nem érted, mit teszek, de később majd megérted”. De Péter tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha.” Jézus azt felelte: „Ha nem moslak meg, nem lesz semmi közöd hozzám”. Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” Jézus azonban kijelentette: „Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta ugyanis, hogy egyikük elárulja, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.” Miután megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk: „Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.”

Jn 13,1-15

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!