Minél inkább értem, annál kevésbé beszélek róla. Istenről. Hogy ezzel azt is mondom, hogy aki folyamatosan Istenről beszél, nem érti? Nem. De azt igen, hogy gyakran kevésbé, mint aki alig beszél róla, de példás emberi életet él. Hmm. Az emberek nagy része számára Isten szavakban egészen egyszerűen nem befogadható, olyannyira, hogy szavak eltúlzása épp távolít, a papolás indulatokat kelt, okkal nem jár a többség templomba. Élmények kellenek. Istenhez valóban közeledni élményként, élmények által tudok, tehát másokat hozzá elvezetni is élmények által lehet legjobban. Hogy élményhez segítem. Nem az tartja vissza az embereket, hogy nem tudnak Istenről, nem ettől akad az életük, nem ezért boldogtalanok. Hanem, mert félnek. A Világ, a Rend, Önmagam élmények, saját tapasztalás által felfedezhető, azonban ehhez nem Istent kell jobban megmagyarázni, hanem a félelmet csökkenteni, tehát a Hitet, a Bátorságot növelni, hogy az emberek lépni merjenek, tovább, a MOST időszerű lépést, az előző után és a következő előtt, MA, ami mindig új, tehát szükségszerűen marad félelmetes is.
Nem érdekel Isten milyen.
Mármint szavak. Alig. Gyerekkorom óta hallgattam rengeteg prédikációt arról, hogy Isten állítólag milyen, de a legtöbbet mégsem ezekből kaptam, hanem bizonyosság által, amit tapasztalva szereztem, amihez nekem a legnagyobb segítség az volt, amikor saját élményeket osztottak emberek meg, pap vagy sem, saját tapasztalatokat, magukat vállalva, az emberségüket, mert erőt merítettem belőlük, hogy én is Lépni merjek. Isten általában nem is szerepelt. Hanem Mindenség Rendje vagy Véletlen vagy Sors, és ugyanolyan hiteles a történet. Nem a név a lényeg. Hanem a Hit. Ami a Bizalom alapja, amiből a Bátorság fakad. Trükkös téma a Hit. Leginkább Lelkesedés által átadható, lelkesedésem pedig tapasztalataim alapján van, tehát a Hitem legjobban tapasztalatról beszélve átadható. SAJÁT tapasztalatról, bukdácsolásokkal együtt, önfelvállalás. Isten szeret. Remek. De amikor a legvalószínűtlenebb helyzetben a tihanyi boltosnéni talál nekem rózsáktól illatozó házat, és pontosan a költözés előtt a legrégebbi barát hív, hogy kell-e esetleg kölcsön autó, az sokkal érthetőbb. Nekem. És úgy tűnik, másoknak is.
ÉNHÁZ mától új helyen. : )
–
Abban az időben szadduceusok jöttek Jézushoz, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt: „Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és gyermek nélkül hagyja hátra feleségét, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének. Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot. Akkor a második vette el az asszonyt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik is. Hasonlóképpen feleségül vette az asszonyt mind a hét, és nem hagytak utódot. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor – ha ugyan feltámadnak –, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek felesége volt!” Jézus azt felelte nekik: „Nyilván azért tévedtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát! Hiszen amikor a halottak feltámadnak, már nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e Mózes könyvében a csipkebokorról szóló résznél, hogy miként szólt Mózeshez Isten: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene?” Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok!”
Mk 12,18-27
Öröm, ha megosztod!
