A magzat újong fel. Ismered? Én igen. Férfi létemre ismerem, hogy a szívem alatt valahol mélyebben egy valóságos, bennem levő, de tőlem valahogy mégis különálló valaki véleményt mond. Nem mindig újong. Gyakrabban van csendben. De sokat újong is. Hmm. Nem a fejemben van a megismerő. Mármint nem az agyam a megismerő. Hanem valóságosan vagyunk többen, legalább ketten, én és egy nagyobb Én. Előbbi racionális, olykor bölcs is, utóbbi Tud. Kemény. Az utóbbi megfellebehhetetlenül tud és Bízik. Követ. A legjobban ő tudja, pontosan mint egy magzat, igen, a szívem alatt, Bennem, Benned, Mindenkiben folyamatosan születik az Egy, a Nagyobb, ami a Kapcsolat. Hogy az idő nagyobb részében hallgatni merek-e rá, pedig a Kérdés.
–
Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Mária megszólalt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!” Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Lk 1,39-56
Öröm, ha megosztod!
