… amiről beszélek, az Van … ami figyelmet kap: ÉL … tehát a múlt is, nem tud elmúlni, amíg elemzem, amíg megérteni akarom, addig velem van … helyek, élmények, emlékek … vannak … nem ők kötnek engem, hanem én őket … az által, addig, amíg figyelmet adok nekik … jó ezt megérteni, hogy a múlt elmúlt, MINDEGY … futottam, összeakadt a lábam, elestem … ülhetnek éveket, elemzhetem, értelmezhetem, hogy hogyan történt … már a szüleim is botladoztak, a nagyszűlők X-lábúak voltak, előző életeimben ezmegaz történt … nyugodtan, amíg jól esik … de az Igazság az, hogy mindez MIDEGY … mert nincs … ami van, az az, ami MOST van … amit MOST a figyelmem terébe engedek … csak az van … ülcsörgök még, vagy felállok – félek, vagy Bízom … és felállni jobb … persze, hogy kockázatos, persze, hogy biztonságosabb a múltat elemezni … de az halogatás, vegyük végre észre … amíg elemzem, addig félek … ezért elemzem … félek, hogy megismétlem, ezért elemzem – és amíg elemzem, addig ismétlem is … épp mert figyelmet adok neki, tehát ebből ÉL, tehát VAN mitől féljek, tehát ismétlem is … amíg elemzem … nyilvánvalóan nem megoldás … nem kell megérteni, nem is lehet … hanem elfogadni, azt lehet … elfogadni, hogy nem értem, nem is fogom, nem is kell … hogy JÓL van, ahogy történt … és LÉPNI, tehát felállni, és TOVÁBB lépni, ezt lehet …

BIZALOM a válasz – NEM a megértés

… amihez viszont jó LETENNI a múltat, ami történt, ahogy, amiért … kihajítani, szó szerint is … tárgyakat is, elképesztő ERŐ van tárgyakban, kötnek … mert AZONNAL idézik meg a múltat, a helyzetet, a személyt akitől kaptam – jó megszabadulni tőlük … és végképp nem kell a másik múltját megismerni … nem kell … lidércek, minden lélek tele velük, az emlékek lidércek, akik FIGYELMET akarnak, a figyelemből élnek, csak akkor, csak addig vannak, ha ÉN rájuk gondolok … Kékszakállú utolsó két szobája, könnyek és lidércek, NE NYISD KI … mert lidérccé lesz maga is, aki lidérceket idéz, aki a múlton rágódik … bennem lesz lidérccé … mert NEM segítség, sőt, hátráltat … aki a múltamat akarja megérteni, aki arról faggat, hátráltat, mert megidézi, amit pedig már elhagytam, sőt, BENNE is feltámad, amit pedig én már elhagytam, BENNE is él, tovább, amint ő is TUD róla, onnantól őt is kísérti, már ő is FÉL … ne kérdezz hát a múltról, ne is beszélj, csak amit feltétlen szükséges … elmúlt, okkal múlt el, már NEM időszerű … NEM KELL megismerni … hanem felállni … és Lépni, ELŐRE, tovább … aki ELŐRE lépni segít, az Társ … MINDEGY, hogy honnan jövök, az is, hogy ide hogyan kerültem … csak a HOVA TARTOK számít … lépni, tovább, ELŐRE … lépésenként, alázattal, Bízva.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!