Fontos megértés talált rám.

Az urak jussa nem a kényelem, hanem a tábori ágy, mert Harc van, és mindörökké Harc is marad – mert senki nem jó csak az Isten: a teremtés felelősségvállalás, tehát Harc által halad.

Az Úr lényege a Szolgálata, a Szolgálat Iránya a rajtam kívüli, a nálam Nagyobb, amiben én is Részes vagyok: a Közösség. A Közösség emelése változtatás, a változtatás módja egyedül csak és kizárólag a Harc, mert a változás két arca a burjánzás és a fejlődés, és Fejlődés magától nincsen. Hanem magától csak burjánzás van. Fejlődés felelősségvállalás, tehát Harc által lehetséges csak.

Két fajta emberi élet, két fajta Harc van.

A természet rendezés-emeléséért vívott külső harc, és az emberi természet rendezés-emeléséért vívott belső harc. Az ember paraszt lehet vagy lovag – közember vagy Úr. Harc, mindkettő, de az aratás bősége itt a Földön csak az egyik történetnek része.

Az Úr-Pásztor-Hadvezér történetének nem része a Megérkezés, nem része a kényelem, nem része a bőség.

Ezek iránt vágyódni (ilyesmibe invesztálni, belekötni) az ostobaság magas foka azok számára, akiknek sorsa a társadalmi Harcot vívni, a Közösség szellemi fejlődéséért felelősséget vállalni. Az emberi természet nagyobb és vadabb kihívás, mint az anyag.

Paraszt vagy lovag. Vagy.

Ha paraszt: az aratásra figyelj, évezd a bőséget! Áldozz ebből Lovagok szolgálatára! … Aki Úr, szükségszerűen keresztes, csak az valóban Úr, aki keresztes. Mert ez az Egy Harc van igazából csak, a Szellemi, ide érkezünk mind, akiknek lovag sors, vándorlás, világi csaták az élet. Lovagok jutalma a másképp el nem érhető, mert Cél-irányos, tehát isteni Erő-Szövetség-Jelentőség-Hála – vagy lehetsz hobbit, puha vetett ágyban, szép portán élő, pocakját tömögető ember akit, az Uraknak megvédeni Dolga.

És kész.

Ez a két út-lehetőség-élet Van. Nem jó vagy rossz, hanem tény. Mindannyiunk saját választása. A tálentumaink jelölnek ki erre vagy arra a Szolgálatra.

Melyik vagy?

Fontos ezzel szembenézni, muszáj szembenézni ezzel… Mert a téves Cél, tehát hibás Élet, tehát bűnös Vágy másképp nem korlátozható, csakis elfogadás által. Az elfogadás alapja pedig a megértés. ÉRTENI KELL, hogy az én életemben EZ nem lesz, mert az én életemnek ez nem része. De AZ viszont talán igen. Sok-rengeteg-egyteljeséletetkövetelő Munka által.

A Lovag-Harcos-Úr élete áldozat által működik, az áldozat váltsága, hogy az ember szentté lehet. Valóságosan. Férfiak és nők. Te is.

Titkos társaságot alapítottunk.

A szabadkőművesek antitézise, modern lovagrend, a keresztesek szellemi örökségét gondozni-ápolni, a harcot vívni. Az emberiség arroganciájában megölni vélte Istent, a Rációnak álcázott önimádat által, és megtudtuk mire vezet: magányba és fogyasztásba omlik épp a világunk a szemünk előtt. Tovább kell lépjünk. A továbblépés módja a sötétségbe fényt hozni, helyesebb utat példa által mutatni, mások életében ezzel, és így részt venni.

15-en gyűltünk össze a budai várban, egy pincében.

Részes Szövetség a nevünk, kardunk az igaz szó, harcmodorunk, hogy vetkőzünk.

Értsd: az igazi, tehát legnagyszerűbb, tehát tökéletlen önmagunkat mutatjuk, és ebben másoknak is segítünk.

Tudom, hogy ez így nem érthető.
Szándékkal nem az.

Aki valóban AKARJA többet is megtudhat.

Következő találkozóink:
– július 30.
– augusztus 6.

Történelmi időket élünk.
Mohács után 500 évvel, újra.

Történelmi tettekhez történelmi emberek kellenek.
Megtalálsz, ha az vagy.

Emlékezz, hogy Odysseus is hazatalált végül, miután MINDEN vágyát-arroganciáját megélte, és az így elkövetett MINDEN vétségért-bűnért vezekelt… életét fel adva, magát Istenre bízta.

LESz! 😇
Jó munkát!

István

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!