Soká hurcoltak templomba, anélkül, hogy értettem volna, aztán kezembe vettem a lelki életemet. A keleti tanokban találtam átmeneti nyugalmat ekkor, buddhizmus, tao, gyakorlatok, mely nyugalom aztán Continue Reading
Soká hurcoltak templomba, anélkül, hogy értettem volna, aztán kezembe vettem a lelki életemet. A keleti tanokban találtam átmeneti nyugalmat ekkor, buddhizmus, tao, gyakorlatok, mely nyugalom aztán Continue Reading
Közhely, igen, tudom, de mintha nem értenénk. A lényeget. Hogy szeretni csak univerzálisan lehet, tehát magamat külön, és ebben fejlődni, vagy a másikat külön, és ezen dolgozni: azt nem. Külön nem. Se karrieren, se párkapcsolaton, se egészségen nem lehet külön javitani. Olyannyira nem, hogy harmadik irány is van. A világ. Continue Reading
A válság szükségszerű végpontja az összeomlás, mert az ember az önközpontú tévelygésen – más néven: hülyeség – túljutni csak annak végpontján tud, képtelen korábban másképp cselekedni, szó szerint: kép-telen, amint a válság is mutatja, hiszen ha tudna, akkor válság sem lenne, de van, tehát muszáj a hülyeséget folytatni, sőt erőltetni, hogy a végső hülyeséghez, tehát a hülyeség végéhez így mihamarabb eljusson, ami a szembesülés és a kegyelem pillanata, mert az út itt megmutatkozik, Continue Reading
Érdekes ez, huzamosabb ideje már számomra, hogy miért is lehetnek az elsőkből utolsók, és az utolsókból elsők. Continue Reading
Aki rendszeresen áldoz, örökké élni fog? Nem. Egyértelműen nem, ennyitől még bizonyosan nem. Felelős vagyok, tehát mondanom kell, a vasárnapi reggeli mise prédikációja közben pötyögöm ezt itt, a Tihanyi Apátságban, hirtelen felindultságból, hogy NEM, Continue Reading
Ahol két ember összegyűlik… Sokat foglalkoztat ez. A legtöbbet ez foglalkoztat, évek óta, hogy akkor mi most összegyűltünk itt, vagy sem. Hmm. Meggyőződésem, hogy az összegyűlés fontos jellemzője, hogy célja is kell legyen, tehát, hogy akarjunk, Kérjünk is valamit, együtt, egyetértésben, közösen, az enélkül való összegyűlés nem igazán az. Continue Reading
Nehéz a kilencvenkilenc között állva nem irigykedni arra az egyre, akit megtalálva ünnepelnek épp, keveset foglalkozunk a tékozló fiú testvéreivel. Akik jók. A kilencvenkilenc. Jók és unalmasak. Continue Reading
Olyan nagyon tud az ember az igazságnak örülni – amit annak hisz, érez, ért – és olyan végtelenül kemény arrogancia tud ebből születni. Continue Reading